Szerver/Üzlet
sulaki - 2024-01-29
A kereskedelmi, fejlesztési volumen viszonylag alacsony maradt 2023-ban a magyar ingatlanpiacon...
A kereskedelmi, fejlesztési volumen viszonylag alacsony maradt 2023-ban a magyar ingatlanpiacon, 2 %-os növekedést produkált az előző év azonos időszakához képest, amely azonban az infláció figyelembevételével még mindig visszaesésnek mondható, de a teljes szektor jelentősen „zöldebb” lett az elmúlt évben. A mára vitán felül álló trendet a zöld finanszírozás előretörése is élénkíti. További kulcsszavak az ESG-megfelelés és a hibrid iroda.
Az ingatlanpiac egészére elmondható, hogy igen mérsékelt évet zárt tavaly, de jelentős különbségek adódtak a korszerűtlen épületek kárára, míg a fenntartható, korszerű megoldások sokkal kevésbé szenvedték meg a mélyrepülést ‒ összegezte a múlt évet Ohad Epschtein, a nemzetközi, ingatlanbefektetéssel és -hasznosítással foglalkozó Alfa Group hazai képviseletének vezetője.
A már korábban is élénkülő zöld finanszírozás kifejezetten sokat, mintegy 13 %-kal nőtt, és jelentős része épp ingatlan projektek formájában „szolgálja” a közeljövőben a környezetet. Emellett mind több vállalkozás törekszik megfelelni a rájuk nézve még nem is kötelező ESG követelményeknek, ami szintén a zöld irodák, raktárak felé tolja a gazdasági szereplőket.
Ráadásul ‒ tette hozzá Epschtein ‒ a fenntartható működés és a vele járó alacsony rezsi nemcsak a bérlőknek vonzó, de az üzemeltetőnek, tulajdonosnak folyamatos, megbízható bevételt produkál, akár több mint 10%-kal magasabb árakon a korszerűtlen ingatlanokhoz képest. Emellett befektetésként is sokkal alacsonyabb a kockázata, mondhatni, jövőálló.
Ismert piaci adat, hogy a spekulatív szegmensben az irodaterületek több mint fele többé-kevésbé zöldnek mondható. Napjainkban ‒ és ez tavaly különösen érezhető volt ‒ átértékelődnek az irodai terek funkciói is. Míg korábban minden munkatárs, evidensen az irodában dolgozott, ma a kollégák az irodát gyakran inkább találkozóhelyként, közös pontként használják, és az állománynak csak egy változó hányada van jelen egy időben. Ez a fajta hibrid használat akár 30%-kal kisebb, de minőségibb tereket feltételez a korábbinál.
A rohamosan emelkedő elvárásokkal tehát lépést kell tartani fejlesztésben, modernizációban. Azok az ingatlanok, ahol ez nem megvalósítható, fokozatosan elvesztik majd bérlőiket, eljelentéktelenednek, végül funkcióváltásra vagy az elbontásukra lehet szükség. Ennek mellékjelensége a növekvő üresedési ráta is, ami idén ez felmehet akár 15%-ra, még a gazdaság javuló teljesítménye mellett is. A bérlők az új foglalkoztatási formákhoz alkalmazkodva csökkentik területi igényeiket és ezzel párhuzamosan a minőségibb, zöldebb lehetőségek felé mozognak. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlanokhoz hasonlóan az egyes területek üresedési aránya sem egyforma. A ráta országos átlagban 8,6% volt ’23 harmadik negyedévének végén. Nagy-Budapesten az üresedési ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 10%-ra nőtt a gyenge kereslet és a jelentős, most befejezett projektek miatt. Ugyanakkor az északi részpiacon a legmagasabb ez az arány (19,5%), míg a nyugati részpiacon a legalacsonyabb (6,3%).
Az ingatlanpiac egészére elmondható, hogy igen mérsékelt évet zárt tavaly, de jelentős különbségek adódtak a korszerűtlen épületek kárára, míg a fenntartható, korszerű megoldások sokkal kevésbé szenvedték meg a mélyrepülést ‒ összegezte a múlt évet Ohad Epschtein, a nemzetközi, ingatlanbefektetéssel és -hasznosítással foglalkozó Alfa Group hazai képviseletének vezetője.
A már korábban is élénkülő zöld finanszírozás kifejezetten sokat, mintegy 13 %-kal nőtt, és jelentős része épp ingatlan projektek formájában „szolgálja” a közeljövőben a környezetet. Emellett mind több vállalkozás törekszik megfelelni a rájuk nézve még nem is kötelező ESG követelményeknek, ami szintén a zöld irodák, raktárak felé tolja a gazdasági szereplőket.
Ráadásul ‒ tette hozzá Epschtein ‒ a fenntartható működés és a vele járó alacsony rezsi nemcsak a bérlőknek vonzó, de az üzemeltetőnek, tulajdonosnak folyamatos, megbízható bevételt produkál, akár több mint 10%-kal magasabb árakon a korszerűtlen ingatlanokhoz képest. Emellett befektetésként is sokkal alacsonyabb a kockázata, mondhatni, jövőálló.
Ismert piaci adat, hogy a spekulatív szegmensben az irodaterületek több mint fele többé-kevésbé zöldnek mondható. Napjainkban ‒ és ez tavaly különösen érezhető volt ‒ átértékelődnek az irodai terek funkciói is. Míg korábban minden munkatárs, evidensen az irodában dolgozott, ma a kollégák az irodát gyakran inkább találkozóhelyként, közös pontként használják, és az állománynak csak egy változó hányada van jelen egy időben. Ez a fajta hibrid használat akár 30%-kal kisebb, de minőségibb tereket feltételez a korábbinál.
A rohamosan emelkedő elvárásokkal tehát lépést kell tartani fejlesztésben, modernizációban. Azok az ingatlanok, ahol ez nem megvalósítható, fokozatosan elvesztik majd bérlőiket, eljelentéktelenednek, végül funkcióváltásra vagy az elbontásukra lehet szükség. Ennek mellékjelensége a növekvő üresedési ráta is, ami idén ez felmehet akár 15%-ra, még a gazdaság javuló teljesítménye mellett is. A bérlők az új foglalkoztatási formákhoz alkalmazkodva csökkentik területi igényeiket és ezzel párhuzamosan a minőségibb, zöldebb lehetőségek felé mozognak. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlanokhoz hasonlóan az egyes területek üresedési aránya sem egyforma. A ráta országos átlagban 8,6% volt ’23 harmadik negyedévének végén. Nagy-Budapesten az üresedési ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 10%-ra nőtt a gyenge kereslet és a jelentős, most befejezett projektek miatt. Ugyanakkor az északi részpiacon a legmagasabb ez az arány (19,5%), míg a nyugati részpiacon a legalacsonyabb (6,3%).
