Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-05-26
Feljelentést tett a banki szakember
A deviza alapú hitelezés folyamán nemcsak jogi, hanem számszaki hibák sorozatát követték el a kereskedelmi bankok a szakértő szerint. Állítólag több mint egymillió szerződés lehet aggályos.
Vezér-Szörényi László nemzetközi banki szakember véleménye szerint 2010-ig több magyar bank is csalt a devizahiteles szerződésekkel. Egyes kereskedelmi pénzintézetek állítólag nemcsak jogi, hanem számszaki hibák sorozatát követték el, ami több mint egymillió hazai szerződést érint.
A szakértő erre akkor jött rá, amikor a hozzá forduló károsultak banki elszámolását áttanulmányozta. Állítása szerint a deviza alapú hitel spekulációs elemeket tartalmaz, amelynek következtében kifizethetetlenné vált a tartozás.
"Dr. Radnai Miklós jogásszal konzultálva megállapítottuk, hogy ez számszakilag is bizonyítható, tehát megvalósítja a csalás Büntető Törvénykönyv szerinti tényállását. A konstrukciót értékesítő kereskedelmi bankok az ügyfeleiket szándékosan tévedésbe ejtették és tévedésben tartották anyagi haszonszerzés céljából. A csalást rendkívül trükkösen, minden szerződésben másképp és máshova bújtatták el" - mondta Vezér-Szörényi László, aki az érintetteknek azt javasolja, hogy forduljanak banki szakértőhöz, aki véleményezheti a szerződésüket.
Vezér-Szörényi szerint a károsultaknak összefogva kell majd pert indítania a pénzintézetek ellen, ő már meg is tette az első lépést: néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a BRFK V. kerületi rendőrkapitányságán csalásért az egyik bank ellen.
Vezér-Szörényi László nemzetközi banki szakember véleménye szerint 2010-ig több magyar bank is csalt a devizahiteles szerződésekkel. Egyes kereskedelmi pénzintézetek állítólag nemcsak jogi, hanem számszaki hibák sorozatát követték el, ami több mint egymillió hazai szerződést érint.
A szakértő erre akkor jött rá, amikor a hozzá forduló károsultak banki elszámolását áttanulmányozta. Állítása szerint a deviza alapú hitel spekulációs elemeket tartalmaz, amelynek következtében kifizethetetlenné vált a tartozás.
"Dr. Radnai Miklós jogásszal konzultálva megállapítottuk, hogy ez számszakilag is bizonyítható, tehát megvalósítja a csalás Büntető Törvénykönyv szerinti tényállását. A konstrukciót értékesítő kereskedelmi bankok az ügyfeleiket szándékosan tévedésbe ejtették és tévedésben tartották anyagi haszonszerzés céljából. A csalást rendkívül trükkösen, minden szerződésben másképp és máshova bújtatták el" - mondta Vezér-Szörényi László, aki az érintetteknek azt javasolja, hogy forduljanak banki szakértőhöz, aki véleményezheti a szerződésüket.
Vezér-Szörényi szerint a károsultaknak összefogva kell majd pert indítania a pénzintézetek ellen, ő már meg is tette az első lépést: néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a BRFK V. kerületi rendőrkapitányságán csalásért az egyik bank ellen.