Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-05-21
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2015-ben a világ lakosságának csaknem a felét veszélyeztette a malária
Az Európai Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy Jan van den Boogaart (57) holland termékmenedzser és Dr. Oliver Hayden professzor (45) tudományos kutató a 2017.évi Feltalálói Díjért folyó verseny döntőjébe került az "Ipar" kategóriában. A Siemens Healthineers két munkatársa automatizált módszert talált fel a maláriának, ennek az életveszélyes kórnak a felismerésére. Saját kutatásaikra támaszkodva közösen dolgoztak ki egy módszert a Siemens Healthineers Advia 2120i hematológiai rendszeréhez. A diagnózis felállításához eddig viszonylag időigényes, bonyolult és költséges eljárásra volt szükség. Azonban ezzel a módszerrel az Advia 2120i hematológiai rendszer a malária teszteket automatikusan, a teljes vérvizsgálat részeként futtathatja. A módszer nagy előnye a nagy átbocsátóképesség alacsonyabb költségek mellett, mint más eljárások - például mikroszkópos vizsgálatok - esetén.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2015-ben a világ lakosságának csaknem a felét veszélyeztette a malária. Ebben az évben a trópusi betegség 429.000 emberi életet követelt - kétharmaduk az öt év alatti korosztályból került ki. A diagnózist a betegség nem specifikus szimptómái teszik nehézzé: magas láz, hidegrázás, fejfájás és általános gyengeségérzet. A kór főként Afrika Szaharától délre fekvő részein terjed: a maláriás esetek 90 százaléka és a halálos kimenetelű maláriás megbetegedések 92 százaléka ebben a régióban fordul elő. Itt született meg az automatizált vizsgálati módszer ötlete is. Jan van den Boogaart ebben a térségben tartott felhasználói tanfolyamokat az Advia 2120i hematológiai rendszerrel kapcsolatban. Ez az eszköz teljes vérképelemzést (CBC) végez, megszámlálva és analizálva a vérsejteket és azok változásait, felismerve a méretükben vagy mennyiségükben mutatkozó rendellenességeket. Az eljárás így segíti a vérszegénység, a fertőzések, a vérrák és az immunrendszer zavarainak kimutatását. Ekkor történt, hogy egy dél-afrikai kollégája különös jelenségre hívta fel a figyelmét. "A hematológiai rendszerünk által szolgáltatott vizsgálati eredmények kiértékelése során bizonyos összefüggéseket fedezett fel a maláriás betegek vérteszt értékei között. De nem tudott rátalálni valamilyen egyértelmű mintára" - mondta van den Boogaart.
Van den Boogaart 36 éve foglalkozik hematológiával; kezdetben egy kórházi laboratórium technikusaként dolgozott, később a terepen teljesített szolgálatot, végül pedig a Siemens Healthineers termékmenedzsere lett. Lenyűgöző ismeretekkel rendelkezik a vérvizsgálatokkal és az ilyen tesztek segítségével kimutatható betegségekkel kapcsolatban. Van den Boogaart felismerte a kollégája megfigyelésében rejlő lehetőséget. Elkezdett foglalkozni a problémával és megismerkedett a legújabb kutatási eredményekkel. Ezután ő maga kezdett adatokat gyűjteni ebben a témában. A nem fertőzött vérmintákat összehasonlította Dél-Afrikából származó, maláriával fertőzött vérmintákkal. Az adatokat egy nagyméretű Excel fájlban állította össze és kilistázta az Advia 2120i hematológiai rendszerből nyert mérési adatokat is. A rendszer 500 paramétert tud kezelni, ideértve a vörös- és fehérvérsejt számot. A maláriás fertőzés nyomot hagy a teljes vérkép részeként kiadott specifikus paraméterekben. Például csökken a vérlemezkék (trombociták) száma - ezek azok a legkisebb vérsejtek, amelyek segítik a véralvadást valamilyen sérülés esetén. Azonban számos jel más betegségekre is utalhat. A problémát olyan értékek megtalálása jelentette, amelyek egyértelműen maláriára vezethetők vissza. Van den Boogaart felvette a kapcsolatot Dr. Oliver Hayden professzorral, aki addig a Siemens Healthineers németországi laboratóriumi (in vitro) diagnosztikai és élettudományi részlegét vezette. A biokémikus analitikai kémiából szerzett tudományos fokozatot 2005-ben a Bécsi Egyetemen és tíz évig dolgozott a Siemens Healthineers munkatársaként, ideértve a vállalat innovációs üzemeként funkcionáló Technológiai Központot. A két kutató közösen határozta meg a paraméterek olyan kombinációját, amely alapján eldönthető, maláriás-e a beteg. Továbbá kidolgozták az Advia 2120i hematológia rendszernél alkalmazandó módszert is. A rendszer által végzett automatizált vizsgálat nem a maláriát okozó parazitákat keresi, hanem azokat az elváltozásokat, amiket a kór a vérlemezkékben és az immunsejtekben vált ki. "A kórokozó a vörös vértestekben bújik el az immunrendszer elől, a fertőzés pedig nem észlelhető közvetlenül az automatikus vérvizsgálat alapján. Rátaláltunk azonban a malária által kiváltott különféle elváltozások olyan kombinációjára a vörös vértestekben, amely az ujjlenyomathoz hasonlóan jelzi a parazita elleni küzdelemre tett kísérletet. A kapott adatok alapján kidolgoztunk egy olyan módszert, aminek a segítségével gyorsan és megbízhatóan felismerhető a malária az Advia 2120i hematológiai rendszer használatával végzett nagyszámú teszt során" - jelentette ki Hayden.
Eddig a legmegbízhatóbb módszer a vér mikroszkóppal történő vizsgálata volt plazmódiumra - ezek olyan élősködők, amiket az Anopheles moszkitók (maláriaterjesztő szúnyogok) nőstényei visznek át az emberekre. Ez a módszer gyakorlott és jól képzett szakembereket kíván, mivel nem könnyű felismerni a plazmódiumot a mikroszkóp alatt. Az eljárás továbbá nagyon időigényes - egyetlen minta vizsgálata akár egy órát is igénybe vehet. Az utóbbi években a maláriát egyre gyakrabban diagnosztizálták gyorstesztekkel is, ahol nincs mikroszkópos vizsgálat: olyan tesztcsíkot alkalmaztak, ami észleli a parazita-specifikus antigéneket. Azonban helytelen használat esetén a teszt nem megbízható, emellett költséges is.
A moszkitó csípését követően a véráram hamar a májhoz szállítja a parazitákat. A májban a paraziták elszaporodnak, de kezdetben inaktívak és néha alvó fázisba kerülnek. Bizonyos malária fajtáknál évekbe telhet, amíg aktívvá válnak. Miután a kórokozók bekerültek a vérkeringésbe, megtámadják a vörös vértesteket, hogy elrejtőzzenek bennük az immunrendszer elől és tovább szaporodjanak. A fertőzött vértestek felrobbannak, miáltal a kórokozók kiszabadulnak és tovább haladnak, még több vértestet megfertőzve. Ez az ismétlődő folyamat oxigént von el a testből, továbbá időszakosan magas lázat (váltólázat) és hidegrázást okoz. Több évtizedet vesz igénybe a maláriával szembeni természetes rezisztencia kialakulása, ami csökkenti a fertőzés tüneteit. De az öt évnél fiatalabb gyermekek immunrendszere még igen fejletlen - ez az oka annak, hogy a malária okozta halálozási arány különösen magas gyermekkorban. Egy tömegesen alkalmazható, gyors diagnosztikai módszer életek ezreit mentheti meg.
"Jant és engem olyan megfizethető technológiai megoldások kifejlesztésének gondolata vezérel, amelyek segítségével az emberek milliárdjainak javítható az egészségi állapota. A fertőzés diagnosztizálása automatizált vérvizsgálatok segítségével nagy lehetőségeket kínál a mindennapi klinikai gyakorlatban" - mondta Hayden. A kreatív teljesítményeket jutalmazó Európai Feltalálói Díj, ami az egyik legnevesebb ilyen jellegű elismerés, megtiszteltetés valamennyi feltaláló számára. Az "Ipar" kategóriában összesen három jelölt került a döntőbe. A 2017. évi Feltalálói Díj átadására június 15-én, Velencében kerül sor.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2015-ben a világ lakosságának csaknem a felét veszélyeztette a malária. Ebben az évben a trópusi betegség 429.000 emberi életet követelt - kétharmaduk az öt év alatti korosztályból került ki. A diagnózist a betegség nem specifikus szimptómái teszik nehézzé: magas láz, hidegrázás, fejfájás és általános gyengeségérzet. A kór főként Afrika Szaharától délre fekvő részein terjed: a maláriás esetek 90 százaléka és a halálos kimenetelű maláriás megbetegedések 92 százaléka ebben a régióban fordul elő. Itt született meg az automatizált vizsgálati módszer ötlete is. Jan van den Boogaart ebben a térségben tartott felhasználói tanfolyamokat az Advia 2120i hematológiai rendszerrel kapcsolatban. Ez az eszköz teljes vérképelemzést (CBC) végez, megszámlálva és analizálva a vérsejteket és azok változásait, felismerve a méretükben vagy mennyiségükben mutatkozó rendellenességeket. Az eljárás így segíti a vérszegénység, a fertőzések, a vérrák és az immunrendszer zavarainak kimutatását. Ekkor történt, hogy egy dél-afrikai kollégája különös jelenségre hívta fel a figyelmét. "A hematológiai rendszerünk által szolgáltatott vizsgálati eredmények kiértékelése során bizonyos összefüggéseket fedezett fel a maláriás betegek vérteszt értékei között. De nem tudott rátalálni valamilyen egyértelmű mintára" - mondta van den Boogaart.
Van den Boogaart 36 éve foglalkozik hematológiával; kezdetben egy kórházi laboratórium technikusaként dolgozott, később a terepen teljesített szolgálatot, végül pedig a Siemens Healthineers termékmenedzsere lett. Lenyűgöző ismeretekkel rendelkezik a vérvizsgálatokkal és az ilyen tesztek segítségével kimutatható betegségekkel kapcsolatban. Van den Boogaart felismerte a kollégája megfigyelésében rejlő lehetőséget. Elkezdett foglalkozni a problémával és megismerkedett a legújabb kutatási eredményekkel. Ezután ő maga kezdett adatokat gyűjteni ebben a témában. A nem fertőzött vérmintákat összehasonlította Dél-Afrikából származó, maláriával fertőzött vérmintákkal. Az adatokat egy nagyméretű Excel fájlban állította össze és kilistázta az Advia 2120i hematológiai rendszerből nyert mérési adatokat is. A rendszer 500 paramétert tud kezelni, ideértve a vörös- és fehérvérsejt számot. A maláriás fertőzés nyomot hagy a teljes vérkép részeként kiadott specifikus paraméterekben. Például csökken a vérlemezkék (trombociták) száma - ezek azok a legkisebb vérsejtek, amelyek segítik a véralvadást valamilyen sérülés esetén. Azonban számos jel más betegségekre is utalhat. A problémát olyan értékek megtalálása jelentette, amelyek egyértelműen maláriára vezethetők vissza. Van den Boogaart felvette a kapcsolatot Dr. Oliver Hayden professzorral, aki addig a Siemens Healthineers németországi laboratóriumi (in vitro) diagnosztikai és élettudományi részlegét vezette. A biokémikus analitikai kémiából szerzett tudományos fokozatot 2005-ben a Bécsi Egyetemen és tíz évig dolgozott a Siemens Healthineers munkatársaként, ideértve a vállalat innovációs üzemeként funkcionáló Technológiai Központot. A két kutató közösen határozta meg a paraméterek olyan kombinációját, amely alapján eldönthető, maláriás-e a beteg. Továbbá kidolgozták az Advia 2120i hematológia rendszernél alkalmazandó módszert is. A rendszer által végzett automatizált vizsgálat nem a maláriát okozó parazitákat keresi, hanem azokat az elváltozásokat, amiket a kór a vérlemezkékben és az immunsejtekben vált ki. "A kórokozó a vörös vértestekben bújik el az immunrendszer elől, a fertőzés pedig nem észlelhető közvetlenül az automatikus vérvizsgálat alapján. Rátaláltunk azonban a malária által kiváltott különféle elváltozások olyan kombinációjára a vörös vértestekben, amely az ujjlenyomathoz hasonlóan jelzi a parazita elleni küzdelemre tett kísérletet. A kapott adatok alapján kidolgoztunk egy olyan módszert, aminek a segítségével gyorsan és megbízhatóan felismerhető a malária az Advia 2120i hematológiai rendszer használatával végzett nagyszámú teszt során" - jelentette ki Hayden.
Eddig a legmegbízhatóbb módszer a vér mikroszkóppal történő vizsgálata volt plazmódiumra - ezek olyan élősködők, amiket az Anopheles moszkitók (maláriaterjesztő szúnyogok) nőstényei visznek át az emberekre. Ez a módszer gyakorlott és jól képzett szakembereket kíván, mivel nem könnyű felismerni a plazmódiumot a mikroszkóp alatt. Az eljárás továbbá nagyon időigényes - egyetlen minta vizsgálata akár egy órát is igénybe vehet. Az utóbbi években a maláriát egyre gyakrabban diagnosztizálták gyorstesztekkel is, ahol nincs mikroszkópos vizsgálat: olyan tesztcsíkot alkalmaztak, ami észleli a parazita-specifikus antigéneket. Azonban helytelen használat esetén a teszt nem megbízható, emellett költséges is.
A moszkitó csípését követően a véráram hamar a májhoz szállítja a parazitákat. A májban a paraziták elszaporodnak, de kezdetben inaktívak és néha alvó fázisba kerülnek. Bizonyos malária fajtáknál évekbe telhet, amíg aktívvá válnak. Miután a kórokozók bekerültek a vérkeringésbe, megtámadják a vörös vértesteket, hogy elrejtőzzenek bennük az immunrendszer elől és tovább szaporodjanak. A fertőzött vértestek felrobbannak, miáltal a kórokozók kiszabadulnak és tovább haladnak, még több vértestet megfertőzve. Ez az ismétlődő folyamat oxigént von el a testből, továbbá időszakosan magas lázat (váltólázat) és hidegrázást okoz. Több évtizedet vesz igénybe a maláriával szembeni természetes rezisztencia kialakulása, ami csökkenti a fertőzés tüneteit. De az öt évnél fiatalabb gyermekek immunrendszere még igen fejletlen - ez az oka annak, hogy a malária okozta halálozási arány különösen magas gyermekkorban. Egy tömegesen alkalmazható, gyors diagnosztikai módszer életek ezreit mentheti meg.
"Jant és engem olyan megfizethető technológiai megoldások kifejlesztésének gondolata vezérel, amelyek segítségével az emberek milliárdjainak javítható az egészségi állapota. A fertőzés diagnosztizálása automatizált vérvizsgálatok segítségével nagy lehetőségeket kínál a mindennapi klinikai gyakorlatban" - mondta Hayden. A kreatív teljesítményeket jutalmazó Európai Feltalálói Díj, ami az egyik legnevesebb ilyen jellegű elismerés, megtiszteltetés valamennyi feltaláló számára. Az "Ipar" kategóriában összesen három jelölt került a döntőbe. A 2017. évi Feltalálói Díj átadására június 15-én, Velencében kerül sor.
