Szerver/Üzlet
Sulaki - 2017-03-07
Az egyetemisták a kollaboratív robotokat azok mindennapi használata során jellemzően biztonságosnak és megbízhatónak gondolják
Elképesztő technológiai fejlődésnek lehetünk tanúi, amely minden eddiginél gyorsabb ütemben ér el bennünket, és alakítja át az egyes iparágak működési mechanizmusát. Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok, amelynek hátterében a hatékonyság és a termelékenység fejlesztése, hosszútávon a vállalat piaci pozíciójának és versenyképességének növelése áll. De vajon hogyan viszonyulnak mindehhez a jövő szakemberei, vajon ők milyen lehetőséget látnak a technológiai innovációkban?
E kérdéskör megválaszolásához szeretett volna közelebb kerülni a dán Universal Robots is, az együttműködő robotok piacvezetője, amikor egy, a műszaki területen tanuló egyetemisták közt végzett kutatás mellett döntött. Az emberrel szimbiózisban működő, kollaboratív robotok gyártására specializálódott vállalat számára végzett kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a jövő szakembereinek véleményét a robotika és az automatizáció terén. Habár a kapott eredmény nem tekinthető reprezentatívnak, mégis közelebb hozhat bennünket az Z generáció robotokkal kapcsolatos attitűdjeinek megismeréséhez.
A kutatás során feltett kérdések a megkérdezettek ipari robotokkal kapcsolatos ismereteit és erre irányuló tanulmányait, valamint a robotok emberi munkafolyamatokra gyakorolt jövőbeni hatásával kapcsolatos elképzeléseit térképezte fel. Az „ipari robot” kifejezést hallva a fiatalok a téma kapcsán gyakorta felmerülő szóhasználattal megegyezően az „automa”, „automatizálás”, „gép,gépezet” szavakat említették a leggyakrabban, illetve „fejlődés”, „munka” és „technológia” szavakra asszociáltak, meglepő ugyanakkor, hogy a kollaboratív robotok kifejezést 52%-uk eddig nem ismerte.
Mindenekelőtt az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a gyógyszeripar valamint a műanyagipar azok a területek, ahol az egyetemisták véleménye szerint az egyes cégek előszeretettel alkalmaznak robotokat mindennapi működésük során (1.ábra). Az ipari robotok felhasználása ezzel szemben rendkívül széleskörű: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, de a bútorgyártás vagy épp a fémipar területén is alkalmazzák őket, például csomagolás és palettázás, minőség ellenőrzés, ragasztás vagy hegesztés céljából. Erről azonban az egyetemistáknak csak mérsékelten van ismeretük.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő robotok a vállalat méretőtől függetlenül hasznos szerepet töltenek be, mindössze meg kell találni az előnyeikhez legjobban illeszkedő feladatköröket. Meglepő eredmények vonhatóak le azonban az egyetemisták a robotok alkalmazását a vállalati mérettel összevető feltételezései kapcsán. A válaszadók 34%-a szerint ugyanis kizárólag a nagyvállalatok alkalmaznak robotokat tevékenységük során, elenyésző azon diákok száma, akik szerint a kkv-k és a mikrovállalatok életében is különböző feladatok ellátására használják a berendezéseket (2.ábra).
Az egyetemisták a kollaboratív robotokat azok mindennapi használata során jellemzően biztonságosnak és megbízhatónak gondolják (81%), olyan eszköznek, amely rugalmasan illeszthető be és alkalmazható a vállalat munkafolyamatiba (66%), tehát pozitív megítéléssel fordulnak feléjük.
A napjainkban megfigyelhető tendenciákkal megegyezően a többség úgy gondolja, hogy az ipari robotok térhódítása folytatódni fog a közeljövőben. A robotipar növekedése és az automatizálás terjedése a válaszadók szerint elsősorban azon szakmákat érinti, ahol betanított illetve automatizált munkavégzés folyik, gyártósor vagy futószalag mellett végzett monoton és veszélyes tevékenységek válthatók ki. Az egyetemisták 79%-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az ipari robotok munkája precízebb, mint az embereké, és 90% osztja a véleményt, miszerint az ipari robotokat alkalmazva nő a vállalat termelékenysége.
A fiatal generáció számottevő része ugyanakkor nem tart attól, hogy a robotok elvehetik a munkáját, 73% szívesen dolgozna együtt velük, akár már az egyetemi évek alatt is, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal kiegészítve versenyképes tudással lépjen a munkaerőpiacra.
E kérdéskör megválaszolásához szeretett volna közelebb kerülni a dán Universal Robots is, az együttműködő robotok piacvezetője, amikor egy, a műszaki területen tanuló egyetemisták közt végzett kutatás mellett döntött. Az emberrel szimbiózisban működő, kollaboratív robotok gyártására specializálódott vállalat számára végzett kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a jövő szakembereinek véleményét a robotika és az automatizáció terén. Habár a kapott eredmény nem tekinthető reprezentatívnak, mégis közelebb hozhat bennünket az Z generáció robotokkal kapcsolatos attitűdjeinek megismeréséhez.
A kutatás során feltett kérdések a megkérdezettek ipari robotokkal kapcsolatos ismereteit és erre irányuló tanulmányait, valamint a robotok emberi munkafolyamatokra gyakorolt jövőbeni hatásával kapcsolatos elképzeléseit térképezte fel. Az „ipari robot” kifejezést hallva a fiatalok a téma kapcsán gyakorta felmerülő szóhasználattal megegyezően az „automa”, „automatizálás”, „gép,gépezet” szavakat említették a leggyakrabban, illetve „fejlődés”, „munka” és „technológia” szavakra asszociáltak, meglepő ugyanakkor, hogy a kollaboratív robotok kifejezést 52%-uk eddig nem ismerte.
Mindenekelőtt az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a gyógyszeripar valamint a műanyagipar azok a területek, ahol az egyetemisták véleménye szerint az egyes cégek előszeretettel alkalmaznak robotokat mindennapi működésük során (1.ábra). Az ipari robotok felhasználása ezzel szemben rendkívül széleskörű: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, de a bútorgyártás vagy épp a fémipar területén is alkalmazzák őket, például csomagolás és palettázás, minőség ellenőrzés, ragasztás vagy hegesztés céljából. Erről azonban az egyetemistáknak csak mérsékelten van ismeretük.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő robotok a vállalat méretőtől függetlenül hasznos szerepet töltenek be, mindössze meg kell találni az előnyeikhez legjobban illeszkedő feladatköröket. Meglepő eredmények vonhatóak le azonban az egyetemisták a robotok alkalmazását a vállalati mérettel összevető feltételezései kapcsán. A válaszadók 34%-a szerint ugyanis kizárólag a nagyvállalatok alkalmaznak robotokat tevékenységük során, elenyésző azon diákok száma, akik szerint a kkv-k és a mikrovállalatok életében is különböző feladatok ellátására használják a berendezéseket (2.ábra).
Az egyetemisták a kollaboratív robotokat azok mindennapi használata során jellemzően biztonságosnak és megbízhatónak gondolják (81%), olyan eszköznek, amely rugalmasan illeszthető be és alkalmazható a vállalat munkafolyamatiba (66%), tehát pozitív megítéléssel fordulnak feléjük.
A napjainkban megfigyelhető tendenciákkal megegyezően a többség úgy gondolja, hogy az ipari robotok térhódítása folytatódni fog a közeljövőben. A robotipar növekedése és az automatizálás terjedése a válaszadók szerint elsősorban azon szakmákat érinti, ahol betanított illetve automatizált munkavégzés folyik, gyártósor vagy futószalag mellett végzett monoton és veszélyes tevékenységek válthatók ki. Az egyetemisták 79%-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az ipari robotok munkája precízebb, mint az embereké, és 90% osztja a véleményt, miszerint az ipari robotokat alkalmazva nő a vállalat termelékenysége.
A fiatal generáció számottevő része ugyanakkor nem tart attól, hogy a robotok elvehetik a munkáját, 73% szívesen dolgozna együtt velük, akár már az egyetemi évek alatt is, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal kiegészítve versenyképes tudással lépjen a munkaerőpiacra.
