Szerver/Üzlet
sulaki - 2017-02-20
Egyre több az IT-cég itthon, amely kizárólag külföldi piacra dolgozik, ahol a magyar bérek miatt igen versenyképesek vagyunk
Ma már szinte közhely a munkaerőpiacról hiányzó 22 000 informatikus, pedig az iparági szakértők szerint ez még csak konzervatív becslés. A szám már a közeli jövőben is növekedhet, ugyanis a technológia fejlődésével egyre több helyen jelenik majd meg az igény a képzett digitális szakemberek iránt. Emiatt is egyre nő a karrierváltók száma, akik korábbi kötöttségeiket hátrahagyva digitális területén keresik a boldogulást.
„Fontos, hogy a 22 ezres szám az azonnal, illetve rövid időn belül betölthető, de már látható pozíciókat takarja a már egyébként is itthon működő IT vállalatoknál – mondta Dojcsák Dániel, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének tartalomigazgatója. – De nem csak az IT-szektor, hanem más területen működő vállalatok is egyre több magasan képzett digitális szakembert keresnek. Az Európai Unióban az elmúlt évben valamennyire enyhült ez a feszültség, Magyarországon viszont fokozódott. Ezt példázza, hogy egy átlagos IT-szakember bére egyes pozíciókban 25-30 százalékkal is nőtt az elmúlt egy évben. Ez persze azzal járt, hogy drágultak az IT fejlesztések, amit egy hazai piacra dolgozó KKV nem biztos, hogy meg tud engedni magának. Egyre több az IT-cég itthon, amely kizárólag külföldi piacra dolgozik, ahol a magyar bérek miatt igen versenyképesek vagyunk. Nem meglepő, hogy a Prezi, a Ustream, a LogMeIn Budapesten tartja a fejlesztőbázisát illetve olyan cégek is, mint az Ericsson, a Morgan Stanley vagy az EPAM. Ezeknek a cégeknek az az ügyfelei, üzleti partnerei az USA-ban, Ázsiában vagy Nyugat-Európában vannak. Emellett további cégek is érkeznek, mint a Transferwise vagy a Cloudera, és bővítenek az itt lévő vállalatok is.”
A fenti számot árnyalta Kürti Tamás, a főként etikus hackerek, biztonsági szakemberek és adattudósok képzésével foglalkozó KÜRT Akadémia vezetője: „Ha hiányzik 22 000 informatikus, akkor körülbelül 2200 olyan vezető is hiányzik, akik ezeket az embereket képesek vezetni, ugyanakkor a technológia területén már jó ideje otthonosan mozognak. Ez a 22 000 informatikus sokféle tudásszintet jelent, a rendszergazdáktól a szoftverfejlesztőkön és biztonsági szakembereken át az adatelemzőkig, ezért nem szabad homogén tömegként tekinteni rájuk. Ez azt is jelenti, hogy a speciális, niche területeken remekül lehet érvényesülni, ha valaki fel tudja mérni, hogy milyen típusú szakember melyik cégeknél számít hiánycikknek.”
„Mi is úgy látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés ezen a területen, főleg ha figyelembe vesszük, mekkora növekedést lehetett tapasztalni a szabadúszó munkavállalók arányaiban – mondta Kigyós Fruzsina, a szabadúszókat támogató SMarthu munkatársa. – 2004 óta csak az Európai Unió területén 45 százalékkal nőtt a szabadúszóként akár több kontinensre is bedolgozók száma, leginkább az informatikai területen, hiszen ma már például egy grafikus gyakran webdesignerként is dolgozik. Ezek a tehetséges szakemberek nem tudják vagy nem akarják vállalni a saját vállalkozásokkal járó kockázatokat és kötöttséget. A SMart pont ilyen helyzetre jött létre – a szervezet Belgiumban alakult 1998-ban, és most már Magyarországon és még 7 országban elérhető.
A SMarthu tulajdonképpen közösségi cég: ha a szabadúszók velünk bonyolítják le projektjeiket, elszámolhatják a munkához kapcsolódó költségeket, miközben a SMarthu állítja ki a számlát a megrendelőnek, foglalkozatja a szabadúszókat, akik így legális bevételhez és szociális biztonsághoz is jutnak. Tudjuk, hogy sokszor a megrendelők hosszabb határidőre fizetnek, így 30 napos garanciát adunk a megbízási díj kifizetésére, ezzel is csökkentve a szabadúszó kockázatait – teszi hozzá Kígyós Fruzsina. – Összegezve: az akár folyamatos, akár alkalmi munkához, másokkal közös projektekhez nem kell külön céget alapítaniuk, hanem arra koncentrálhatnak, amihez értenek.”
Bár Magyarországon már évtizedek óta jelen vannak olyan szereplők, akik informatikusokat képeznek, az új trendekkel egybevág az olyan szervezetek megjelenése is, mint például a Green Fox Academy, a Codecool, a Logiscool vagy a Skool. Míg az előbbi fő profilja a szabadúszó informatikusok képzése, utóbbinál az egészen fiatal lányokkal igyekeznek megismertetni a programozás szépségeit.
„A tapasztalataink alapján kijelenthető, hogy hatalmas az érdeklődés a pályamódosításra készülők között is – mondta Zakar-Kovács Evelin a Green Fox Academy kommunikációs vezetője. – A hallgatóink többsége karrierváltó, akad köztük mentős, jogász, közgazdász, zenész és szociológus is. Persze sokan érkeznek valamilyen mérnöki háttérrel, illetve vannak olyanok is, akik hobbiként foglalkoztak már a kódolással, de a tudásbeli különbség a második-harmadik hétre eltűnik.”
„Azt vettük észre, hogy sokan, amikor a szabadúszás mellett döntenek, szakmát is váltanak, mivel nem árt, ha több mindenhez is értenek – tette hozzá Kigyós Fruzsina. – Most még senki nem látja, hogy 10-20 év múlva milyen slágerszakmák lesznek, úgyhogy egy ilyen pályamódosítás kifejezetten jól jöhet. A változáshoz ugyanis rugalmasság szükséges, ami a szabadúszókban készségszinten kialakul. Ehhez támogató közösségre van szükségük, mi többek között ezzel és egyéb útmutatással, tanácsadással tudjuk segíteni, hogy a váltás sikeres legyen.”
A munkaerő iránti igényt mi sem mutatja jobban, mint a tény, hogy a Green Fox Academy hallgatói majdnem 100 százalékban el tudnak helyezkedni. Egy junior programozó kezdő fizetése 220 000 forint környékéről indul, aki pedig jól teljesít, igen hamar komoly összegeket kereshet.
„Sok iskola foglalkozik ilyen jellegű képzésekkel, vagyis a probléma nem új keletű – tette hozzá Kürti Tamás. – Ettől függetlenül óriási jelentősége van, hogy megjelentek a Green Foxhoz, Codecoolhoz és Skoolhoz hasonló vállalkozások, mert amit ők tudnak, annak nagyon pozitív hatásai lehetnek. Gondolok itt most arra, hogy tizenéves lányok egyetlen nap alatt létrehoznak egy szoftvert, amit ők maguk fejlesztettek. Ez utánozhatatlan és mély benyomást tesz. Ami még izgalmas, hogy hány cég tud ezekre a speciális szakmákra embereket képezni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora egy embernek a GDP-hez hozzáadott értéke, magyarán szólva a fizetése. Az informatikusoknál a skála alja versenyben van egy jobb tanári, a teteje pedig egy jobb vezérigazgatói fizetéssel.”
A különböző képzéseket kínáló intézmények szerepét az IVSZ is rendkívül fontosnak tartja, különösen az oktatás jelenlegi helyzetét figyelembe véve.
„Az informatikai szakképzés és felnőttképzés nagyon komoly piaci jelenség – mondta Dojcsák Dániel. – Az erős hiány és az oktatási rendszer rugalmatlansága világszerte életre hívja az ilyen szereplőket, akik szerencsére sikerrel vették az akadályokat. Rengeteg a jelentkező, egyre többen érdeklődnek a programozói vagy egyéb digitális szakmák iránt. Most a vállalatokon a sor, hogy a felvételi gyakorlatukat és a munkahelyi mentorálást, integrálást is fejlesszék, hiszen egy 4-18 hónapos képzés során nem mérnökinformatikusok születnek, hanem célzott gyakorlati tudással rendelkező juniorok. Középtávon számítunk arra, hogy a Digitális Jólét Program keretében – az IVSZ aktív szakmai részvételével született – Digitális Oktatási Stratégia alkalmazása szélesebb rétegek számára biztosítja a digitális felkészülést, bármilyen típusú intézményből kerüljenek is a munkaerőpiacra.”
A tanulás és az oktatás kulcsfontosságú ezen a területen, azonban az állami szerepvállalás ezen a téren finoman szólva is kihívásokkal küzd. Ilyen körülmények között a szülők csak annyit tehetnek, hogy saját maguk keresik meg a számukra megfelelő megoldást.
„Az államnak és a családnak van felelőssége abban, hogy a gyerekek korszerű készségeket kapjanak későbbi boldogulásukhoz. Valahogy megrekedtünk abban az állapotban, amikor az állam túl lassan reagál a piaci igényekre ahhoz, hogy korszerű szakmai készségeket biztosítson, a család pedig még nem tudja felvállalni, hogy az érzelmi és szakmai készségekről egyszerre gondoskodjon. Ennyire bizonytalan, változékony időben, mint amit most élünk, sok szülő már belátta, hogy elképesztő kockázatvállalás a részükről csak az államra bízni gyermekeik nevelését, és akiknek módjában áll, tesz ellene. Egyelőre azonban ez a kivétel, nem a szabály. – mondta Kürti Tamás. – Senki sem tudja, hogy fog kinézni a világ 3-5 év múlva, a jövőállóságot csak az garantálja, ha folyamatosan tudunk tanulni és képezni magunkat. Ha elfogadjuk, hogy az informatika/programozás univerzális készség lesz, úgy fontos leszámolni egy tévhittel: az informatika logikáját nem csak drága eszközökön, számítógép előtt lehet tanulni, hanem lehet kockás papírral, de akár poharakkal is, játékos és élvezetes formában.”
„Nem mindenkinek kell informatikusnak lennie, de a digitalizáció mai szintjén minden
Hasonlót fogalmazott meg Kürti Tamás is, aki elmondta, a mérnöki képzéseikben is megjelennek az üzleti elemek. „A lényeg az, hogy ezek a mérnökök önállóan tudjanak gondolkodni üzleti koncepciókban és képesek legyenek technológusokat vezetni” – tette hozzá a szakember.
Az oktatás és a képzés helyzetét természetesen az érintett intézmények is kiemelt fontosságúként kezelik. „Úgy gondoljuk, hogy a piac igényeinek és az oktatásnak össze kell érnie – mondta Zakar-Kovács Evelin. – Azon dolgozunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten csökkentsük a hiányt, de ami ennél is fontosabb, az a hallgatóink támogatása, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy változtassanak az életükön és új karrierbe vágjanak. Úgy látjuk, hogy bőven van még tennivaló az IT-oktatás területén, de nem reménytelen a helyzet: a workshopokon, meetupokon résztvevő közösségek megosztják a tudást, itt nem ciki kérdezni. Azt is fontos felismerni – főleg a gyerekeknél – hogy a kódolás a jövő világnyelve, egyre több területen kell majd megtanulni kódolni, ezért érdemes mielőbb belevágni.”
A SMarthu február 28-án információs estet szervez a digitális területen – informatikusként, fejlesztőként, designerként, online szakértőként, kódolóként, elemzőként – dolgozók számára.
„Fontos, hogy a 22 ezres szám az azonnal, illetve rövid időn belül betölthető, de már látható pozíciókat takarja a már egyébként is itthon működő IT vállalatoknál – mondta Dojcsák Dániel, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének tartalomigazgatója. – De nem csak az IT-szektor, hanem más területen működő vállalatok is egyre több magasan képzett digitális szakembert keresnek. Az Európai Unióban az elmúlt évben valamennyire enyhült ez a feszültség, Magyarországon viszont fokozódott. Ezt példázza, hogy egy átlagos IT-szakember bére egyes pozíciókban 25-30 százalékkal is nőtt az elmúlt egy évben. Ez persze azzal járt, hogy drágultak az IT fejlesztések, amit egy hazai piacra dolgozó KKV nem biztos, hogy meg tud engedni magának. Egyre több az IT-cég itthon, amely kizárólag külföldi piacra dolgozik, ahol a magyar bérek miatt igen versenyképesek vagyunk. Nem meglepő, hogy a Prezi, a Ustream, a LogMeIn Budapesten tartja a fejlesztőbázisát illetve olyan cégek is, mint az Ericsson, a Morgan Stanley vagy az EPAM. Ezeknek a cégeknek az az ügyfelei, üzleti partnerei az USA-ban, Ázsiában vagy Nyugat-Európában vannak. Emellett további cégek is érkeznek, mint a Transferwise vagy a Cloudera, és bővítenek az itt lévő vállalatok is.”
A fenti számot árnyalta Kürti Tamás, a főként etikus hackerek, biztonsági szakemberek és adattudósok képzésével foglalkozó KÜRT Akadémia vezetője: „Ha hiányzik 22 000 informatikus, akkor körülbelül 2200 olyan vezető is hiányzik, akik ezeket az embereket képesek vezetni, ugyanakkor a technológia területén már jó ideje otthonosan mozognak. Ez a 22 000 informatikus sokféle tudásszintet jelent, a rendszergazdáktól a szoftverfejlesztőkön és biztonsági szakembereken át az adatelemzőkig, ezért nem szabad homogén tömegként tekinteni rájuk. Ez azt is jelenti, hogy a speciális, niche területeken remekül lehet érvényesülni, ha valaki fel tudja mérni, hogy milyen típusú szakember melyik cégeknél számít hiánycikknek.”
„Mi is úgy látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés ezen a területen, főleg ha figyelembe vesszük, mekkora növekedést lehetett tapasztalni a szabadúszó munkavállalók arányaiban – mondta Kigyós Fruzsina, a szabadúszókat támogató SMarthu munkatársa. – 2004 óta csak az Európai Unió területén 45 százalékkal nőtt a szabadúszóként akár több kontinensre is bedolgozók száma, leginkább az informatikai területen, hiszen ma már például egy grafikus gyakran webdesignerként is dolgozik. Ezek a tehetséges szakemberek nem tudják vagy nem akarják vállalni a saját vállalkozásokkal járó kockázatokat és kötöttséget. A SMart pont ilyen helyzetre jött létre – a szervezet Belgiumban alakult 1998-ban, és most már Magyarországon és még 7 országban elérhető.
A SMarthu tulajdonképpen közösségi cég: ha a szabadúszók velünk bonyolítják le projektjeiket, elszámolhatják a munkához kapcsolódó költségeket, miközben a SMarthu állítja ki a számlát a megrendelőnek, foglalkozatja a szabadúszókat, akik így legális bevételhez és szociális biztonsághoz is jutnak. Tudjuk, hogy sokszor a megrendelők hosszabb határidőre fizetnek, így 30 napos garanciát adunk a megbízási díj kifizetésére, ezzel is csökkentve a szabadúszó kockázatait – teszi hozzá Kígyós Fruzsina. – Összegezve: az akár folyamatos, akár alkalmi munkához, másokkal közös projektekhez nem kell külön céget alapítaniuk, hanem arra koncentrálhatnak, amihez értenek.”
Bár Magyarországon már évtizedek óta jelen vannak olyan szereplők, akik informatikusokat képeznek, az új trendekkel egybevág az olyan szervezetek megjelenése is, mint például a Green Fox Academy, a Codecool, a Logiscool vagy a Skool. Míg az előbbi fő profilja a szabadúszó informatikusok képzése, utóbbinál az egészen fiatal lányokkal igyekeznek megismertetni a programozás szépségeit.
„A tapasztalataink alapján kijelenthető, hogy hatalmas az érdeklődés a pályamódosításra készülők között is – mondta Zakar-Kovács Evelin a Green Fox Academy kommunikációs vezetője. – A hallgatóink többsége karrierváltó, akad köztük mentős, jogász, közgazdász, zenész és szociológus is. Persze sokan érkeznek valamilyen mérnöki háttérrel, illetve vannak olyanok is, akik hobbiként foglalkoztak már a kódolással, de a tudásbeli különbség a második-harmadik hétre eltűnik.”
„Azt vettük észre, hogy sokan, amikor a szabadúszás mellett döntenek, szakmát is váltanak, mivel nem árt, ha több mindenhez is értenek – tette hozzá Kigyós Fruzsina. – Most még senki nem látja, hogy 10-20 év múlva milyen slágerszakmák lesznek, úgyhogy egy ilyen pályamódosítás kifejezetten jól jöhet. A változáshoz ugyanis rugalmasság szükséges, ami a szabadúszókban készségszinten kialakul. Ehhez támogató közösségre van szükségük, mi többek között ezzel és egyéb útmutatással, tanácsadással tudjuk segíteni, hogy a váltás sikeres legyen.”
A munkaerő iránti igényt mi sem mutatja jobban, mint a tény, hogy a Green Fox Academy hallgatói majdnem 100 százalékban el tudnak helyezkedni. Egy junior programozó kezdő fizetése 220 000 forint környékéről indul, aki pedig jól teljesít, igen hamar komoly összegeket kereshet.
„Sok iskola foglalkozik ilyen jellegű képzésekkel, vagyis a probléma nem új keletű – tette hozzá Kürti Tamás. – Ettől függetlenül óriási jelentősége van, hogy megjelentek a Green Foxhoz, Codecoolhoz és Skoolhoz hasonló vállalkozások, mert amit ők tudnak, annak nagyon pozitív hatásai lehetnek. Gondolok itt most arra, hogy tizenéves lányok egyetlen nap alatt létrehoznak egy szoftvert, amit ők maguk fejlesztettek. Ez utánozhatatlan és mély benyomást tesz. Ami még izgalmas, hogy hány cég tud ezekre a speciális szakmákra embereket képezni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora egy embernek a GDP-hez hozzáadott értéke, magyarán szólva a fizetése. Az informatikusoknál a skála alja versenyben van egy jobb tanári, a teteje pedig egy jobb vezérigazgatói fizetéssel.”
A különböző képzéseket kínáló intézmények szerepét az IVSZ is rendkívül fontosnak tartja, különösen az oktatás jelenlegi helyzetét figyelembe véve.
„Az informatikai szakképzés és felnőttképzés nagyon komoly piaci jelenség – mondta Dojcsák Dániel. – Az erős hiány és az oktatási rendszer rugalmatlansága világszerte életre hívja az ilyen szereplőket, akik szerencsére sikerrel vették az akadályokat. Rengeteg a jelentkező, egyre többen érdeklődnek a programozói vagy egyéb digitális szakmák iránt. Most a vállalatokon a sor, hogy a felvételi gyakorlatukat és a munkahelyi mentorálást, integrálást is fejlesszék, hiszen egy 4-18 hónapos képzés során nem mérnökinformatikusok születnek, hanem célzott gyakorlati tudással rendelkező juniorok. Középtávon számítunk arra, hogy a Digitális Jólét Program keretében – az IVSZ aktív szakmai részvételével született – Digitális Oktatási Stratégia alkalmazása szélesebb rétegek számára biztosítja a digitális felkészülést, bármilyen típusú intézményből kerüljenek is a munkaerőpiacra.”
A tanulás és az oktatás kulcsfontosságú ezen a területen, azonban az állami szerepvállalás ezen a téren finoman szólva is kihívásokkal küzd. Ilyen körülmények között a szülők csak annyit tehetnek, hogy saját maguk keresik meg a számukra megfelelő megoldást.
„Az államnak és a családnak van felelőssége abban, hogy a gyerekek korszerű készségeket kapjanak későbbi boldogulásukhoz. Valahogy megrekedtünk abban az állapotban, amikor az állam túl lassan reagál a piaci igényekre ahhoz, hogy korszerű szakmai készségeket biztosítson, a család pedig még nem tudja felvállalni, hogy az érzelmi és szakmai készségekről egyszerre gondoskodjon. Ennyire bizonytalan, változékony időben, mint amit most élünk, sok szülő már belátta, hogy elképesztő kockázatvállalás a részükről csak az államra bízni gyermekeik nevelését, és akiknek módjában áll, tesz ellene. Egyelőre azonban ez a kivétel, nem a szabály. – mondta Kürti Tamás. – Senki sem tudja, hogy fog kinézni a világ 3-5 év múlva, a jövőállóságot csak az garantálja, ha folyamatosan tudunk tanulni és képezni magunkat. Ha elfogadjuk, hogy az informatika/programozás univerzális készség lesz, úgy fontos leszámolni egy tévhittel: az informatika logikáját nem csak drága eszközökön, számítógép előtt lehet tanulni, hanem lehet kockás papírral, de akár poharakkal is, játékos és élvezetes formában.”
„Nem mindenkinek kell informatikusnak lennie, de a digitalizáció mai szintjén minden
szoftverek
és algoritmusok segítségével működik, aki tehát megérti ezt, netán önmaga is képes egy rendszert jól megtervezni, az sikeresebb lesz a munkájában, bármely területen dolgozzon is – tette hozzá Dojcsák Dániel. – Ma a bankszektorban a dolgozók több mint harmada informatikus, de egy átlagos bróker sem a megérzéseire támaszkodva hoz befektetési döntéseket, hanem ügyesen használ analitikai eszközöket, tapasztaltan konfigurál kereskedőrobotokat. Szinte minden munkahely, a gyári termeléstől, a kereskedelmen, közlekedésen, logisztikán át a kreatív szakmákig, jelentős mértékben használ digitális eszközöket és rendszereket. Ha valaki ezeket nem képes alkalmazni, az nem értékes a munkaerőpiacon. Ezért is alakulhatott ki Magyarországon is egyszerre a krónikus munkaerőhiány minden ágazatban, miközben sokan nem tudnak elhelyezkedni vagy csak nagyon alacsony bérért tudnak dolgozni. Az állam, a piac és a társadalom közös érdeke, hogy minél többen rendelkezzenek digitális készségekkel, de erre nincs csodaszer. A kereteket és lehetőségeket meg lehet teremteni, információhoz és tudáshoz jutni manapság pedig könnyebb, mint valaha. Végül azonban az embereknek, illetve a vállalkozásoknak is maguknak kell a munkát elvégezni.”Hasonlót fogalmazott meg Kürti Tamás is, aki elmondta, a mérnöki képzéseikben is megjelennek az üzleti elemek. „A lényeg az, hogy ezek a mérnökök önállóan tudjanak gondolkodni üzleti koncepciókban és képesek legyenek technológusokat vezetni” – tette hozzá a szakember.
Az oktatás és a képzés helyzetét természetesen az érintett intézmények is kiemelt fontosságúként kezelik. „Úgy gondoljuk, hogy a piac igényeinek és az oktatásnak össze kell érnie – mondta Zakar-Kovács Evelin. – Azon dolgozunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten csökkentsük a hiányt, de ami ennél is fontosabb, az a hallgatóink támogatása, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy változtassanak az életükön és új karrierbe vágjanak. Úgy látjuk, hogy bőven van még tennivaló az IT-oktatás területén, de nem reménytelen a helyzet: a workshopokon, meetupokon résztvevő közösségek megosztják a tudást, itt nem ciki kérdezni. Azt is fontos felismerni – főleg a gyerekeknél – hogy a kódolás a jövő világnyelve, egyre több területen kell majd megtanulni kódolni, ezért érdemes mielőbb belevágni.”
A SMarthu február 28-án információs estet szervez a digitális területen – informatikusként, fejlesztőként, designerként, online szakértőként, kódolóként, elemzőként – dolgozók számára.
