Érdekességek
sulaki - 2017-02-14
Mit tehetünk, ha bajba kerülünk?
Február 14-e Valentin nap, a szerelmesek ünnepe. Rengeteg olyan téma és esemény van, amire az ünnep kapcsán kifejezetten felhívják figyelmünket, legyen szó akár ajándék vásárlási tippekről, éttermekről, szokásokról, a szingli és a párkapcsolati lét ál vagy valós ellentmondásáról, és még sorolhatnánk. Bizonyos veszélyekre vagy kockázatokra azonban kevesen hívják fel a figyelmet. Mert legyen az ember akár boldog kapcsolatban vagy keressen párkapcsolatot, vagy partnert, akivel a szerelmesek napjáteltölti, hajlamosak vagyunk megfeledkezni személyes adataink biztonságáról. Egy ajándékként adott erotikus művészi fénykép vagy házi videó, egy ismerkedési és könnyed időtöltésre bekapcsolt webkamera vagy intim kép könnyen megváltoztathatja megszokott életünket. A Wolters Kluwer jogi összefoglalója sok kérdésre választ ad.
A külföldi példák
Hallottunk már olyanról, hogy szakítás után a "sérelmet szenvedett fél" bosszúból nyilvánosság elé tárja a másik felet ábrázoló képeket vagy videókat, vagy olyanról, hogy ismert hírességek házi szexvideói vagy képei bukkannak fel az interneten? Példaként említhetjük Jennifer Lawrence, Kim Kardashian, Colin Farrell, Orlando Bloom, Rihanna, a Teen Wolf – Farkasbőrben sorozat több szereplője, brazil és brit olimpikonok (Arthur Zanetti, Sérgio Sasaki, Arthur Nory, Louis Smith) internetre felkerült képeit és videóit. A jelenségnek sajnos már tragikus kimenetele is volt. Egy 31 éves olasz nő öngyilkosságot követett el, miután a róla készült házi pornóvideó nyilvánosságra kerülése után nem tudta feldolgozni a megaláztatást.
A trükkös képlopások
Egyre nagyobb veszélyforrást jelentenek a modern ismerkedési csatornák, ahol sok felhasználó intim képeket küld a fogadó félnek, azonban előfordulhat, hogy a fogadó fél az így birtokába került képpekkel visszaél. Az úgynevezett Skype csapda nevű átverés esetén a férfi hírességeket általában a közösségi média oldalakon keresztül környékezik meg nagyon attraktív hölgyek segítségével. Amint a célba vett férfi elkezd a hölgy iránt érdeklődni, az üzenetváltásokat abba az irányba terelik, hogy a megcélzott személy belemenjen a webkamerán keresztül történő szexuális együttlétbe. Erre általában a Skype segítségét veszik igénybe. A pár ezen keresztül hívja fel egymást, és a másik oldalon titokban rögzítik, miközben a híresség éppen szexuális tevékenységet végez. Ezt követően a videók egy anonim fiókba kerülnek, mielőtt feltöltenék valamelyik pornó oldalra. Sok esetben pénzt próbálnak kicsikarni a levideózott féltől, hogy cserébe a felvételek ne kerüljenek ki a világhálóra. Amennyiben az illető nem fizet, vagy valamelyik hacker feltöri ezeket a fiókokat., a felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Néhány szomorú magyar példa
Az utóbbi években két jelentős ügy is volt Magyarországon nyilvánosságra hozott videókkal kapcsolatban. Az egyik esetben, 2015 novemberében egy 17 éves lány küldött szexuális tartalmú képet és videót a tizenhét éves szerelmének, aki tovább küldte azokat egy 14 éves barátjának, aki végül kitette őket a netre. A másik ügyben 2013 áprilisában egy társkereső oldalon ismerkedett meg egy pár, az együttléteikről fotókat és videókat is készítettek. Mivel a nő egy másik településen lakott, a férfi a találkozások fedezése érdekében fenyegetéssel próbálta meg kicsalni a nőtől a szükséges pénzt. Álnéven írt rá a barátnőjére, azt állítva, hogy feltörte a gépét, és nyilvánosságra hozza ezeket a tartalmakat, amennyiben nem fizet, sőt, még a nő munkahelyére is elküldi őket. A nő összesen 230 ezer forintot fizetett.
Mit tehetünk, ha bajba kerülünk?
„A sérelmet szenvedett fél gyakran nincsen tisztában azzal, hogy pontosan milyen jogi lehetőségei vannak sérelme orvoslására.” – ismerteti dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer szakértője. „Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a képek és videók mind-mind különleges adatnak minősülnek. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint személyes adatnak minősülaz érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ezen belül pedig különlegesnek adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat.” – folytatja a jogász.
Egy meztelen kép önmagában még nem feltétlenül minősülne különleges adatnak, de abban a pillanatban, amint valamely személlyel ez a kép kapcsolatba hozható, ebbe a kategóriába tartozik. Ennek egy tipikus esete lehet, amikor a nyilvánosságra hozó személy az érintett személy nevének megjelölésével teszi közzé a képet. Azonban a kapcsolatba hozhatósághoz még csak ez sem feltétlenül szükséges. Elég lehet bármilyen olyan tényező, anyajegy, heg vagy bármilyen jellemző tulajdonság, ami alapján a képet össze lehet kapcsolni az érintett személlyel.
Bíróság előtt - adatok törlése
Azzal, hogy egy harmadik személy rendelkezik az intim képeinkkel vagy videónkkal, adatkezelőnek minősül, ami miatt még szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. Amennyiben az adatkezelő nem akar eleget tenni például a törlés iránti kérésünknek, bíróság előtt is érvényt tudunk szerezni követelésünknek, a bíróság ilyen ügyben soron kívül jár el. Fontos szabály, hogy az adatkezelés jogszerűségét az adatkezelőnek kell bizonyítania, tehát például azt a tényt, hogy a képet a rajta szereplő személy neki küldte, ami a jogszerű adatkezelés feltétele.
Kártérítés is kérhető
Akár az adatok törlése iránti perrel párhuzamosan, de alapesetben is lehetőség nyílik polgári igények érvényesítésére is. Általános szabály, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kárnak minősül minden olyan vagyoni hátrány, amely a károkozó magatartással összefüggésben éri az érintett felet. Például az "erkölcstelen képekre" hivatkozva elküldik az érintetett a munkahelyéről vagy bedobják téglával az ablakát. A kártérítésre a polgári jog szabályai az irányadóak.
Fontos korlát, hogy csak abban az esetben nem kell megtérítenie az adatkezelőnek a kárt, amennyiben azt vis maior okozta. „Tipikus példa a vis maiorra, ha jogszerűen tartotta a képet a telefonján, mert a sérelmet szenvedett fél maga küldte el neki, de ezt a telefont ellopták az adatkezelőtől és így kerültek nyilvánosságra a képek. Ellenben az már nem alapozza meg a vis maiort, ha figyelmetlenségből például egy internetkávézóban nem jelentkezett ki megfelelően közösségi médiafelületéről, ahol a képet tárolta, és az utána érkező vendég a közösségi média megnyitásával egyszerűen hozzáfért a képekhez.” – ismerteti a Wolters Kluwer szakértője. További korlát, ha a kár az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. A kártérítési igény érvényesítésére az általános elévülési határidőn, vagyis 5 éven belül van lehetőség.
Akár büntetőjogi felelősség is fennállhat
A fenti példákban a személyes adattal visszaélés tényállása is megállapítást nyerhet, és így már büntetőjogi kategóriához érkeztünk, mivel a Btk. minősített esetként kezeli és két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el. Felmerülhet a kérdés, hogy mi alapján vonható felelősségre a bosszúvideót nyilvánosságra hozó, bosszúra éhező fél, ha egy harmadik személy tiltott adatszerzéssel szerzi meg partnere gépéről a tartalmakat, majd megküldi azokat neki, és a fél ezen felháborodva nyilvánosságra hozza a képeket. A Btk. 422. § (3) bekezdése tiltott adatfelhasználásként bünteti azt az elkövetési magatartást, amikor a tiltott módon megismert titkot valaki továbbítja vagy felhasználja. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az adott adatok milyen módon lettek megszerezve, megismerve. Amennyiben ezzel az információval nincsen tisztában, nyilvánosságra hozatal során csak a személyes adattal visszaélést követi el. Ha tehát a fél által a fogadónak elküldött intim képet a fogadó továbbítja a fél partnerének, aki azt nyilvánosságra hozza, nem valósul meg tiltott adatszerzés, így a nyilvánosságra hozó személyes adattal való visszaélésért felel. Viszont amennyiben olyan e-mailt kap, amelyben a partneréről készült videót azzal a szöveggel küldik meg, hogy "Tudtad, hogy a partnered ilyen videókat tart a gépén?" vagy "Tudtad, hogy a partnered egy harmadik személynek ilyen képeket küld magáról?", akkor nehezen hivatkozhat arra, hogy fogalma nem volt arról, milyen módon szerezhették meg az adatokat.
„Bár elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet tehát az ilyen tartalmak nyilvánosságra hozatala, nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni. Lehet, hogy valóban úgy érezzük, hogy egy ilyen lépés megfelelő bosszú a korábbi párunkon, de célszerű átgondolni újra, mielőtt ilyen tettre szánjuk el magunkat, mert nem csak a saját, de mások életét is tönkre tehetjük egy ilyen meggondolatlan lépéssel. Áldozati oldalon pedig sosem szabad elfelejteni, a lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre, hogy a jogsérelem orvoslásra kerülhessen.” - foglalta össze dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer szakértője.
Kiegészítő információ
Sérelemdíj is járhat
A polgári igényérvényesítéshez nem szükséges tényleges kár bekövetkezése. Akit ugyanis személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ezt az adatkezelés vonatkozásában kifejezetten deklarálja az adatvédelmi törvény is, és rögzíti, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Egy bosszúvideó vagy kiszivárogtatás során az érintett személynek számos személyiségi joga sérülhet, ezért különösen fontos erre a lehetőségre figyelmet fordítani. Fontos könnyebbség az általános kártérítéshez képest, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg, megállapítása során kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a jogsértésre nagy nyilvánosság előtt került sor.
Akár rágalmazás is lehet
Mindezek mellett könnyen minősülhet az ilyen cselekmény rágalmazásnak is. A Kúria egy 2013-as döntésében megállapította, hogy a szexuális szokások, a nemi identitás és az ezek körébe tartozó tények az intim szféra részét képezik, s azoknak nagy nyilvánosság elé tárása a sértett személyiségi jogát, emberi méltóságát sérthetik, ezért alkalmas lehet a becsület csorbítására, s a rágalmazás vétségének megvalósítására. Kiemelte, hogy a sértettet felismerhetően ábrázoló (azonosítható), szexuális magatartást bemutató fényképek elektronikus levélben történő közzététele tényállítást valósít meg. Ha ezt a cselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el, akkor a büntetés még súlyosabb lehet. Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell. Tipikusan ebbe a körbe tartozik az interneten keresztül történő megosztás, akár valamely honlapon, akár Facebook-on vagy egyéb közösségi médiában.
A külföldi példák
Hallottunk már olyanról, hogy szakítás után a "sérelmet szenvedett fél" bosszúból nyilvánosság elé tárja a másik felet ábrázoló képeket vagy videókat, vagy olyanról, hogy ismert hírességek házi szexvideói vagy képei bukkannak fel az interneten? Példaként említhetjük Jennifer Lawrence, Kim Kardashian, Colin Farrell, Orlando Bloom, Rihanna, a Teen Wolf – Farkasbőrben sorozat több szereplője, brazil és brit olimpikonok (Arthur Zanetti, Sérgio Sasaki, Arthur Nory, Louis Smith) internetre felkerült képeit és videóit. A jelenségnek sajnos már tragikus kimenetele is volt. Egy 31 éves olasz nő öngyilkosságot követett el, miután a róla készült házi pornóvideó nyilvánosságra kerülése után nem tudta feldolgozni a megaláztatást.
A trükkös képlopások
Egyre nagyobb veszélyforrást jelentenek a modern ismerkedési csatornák, ahol sok felhasználó intim képeket küld a fogadó félnek, azonban előfordulhat, hogy a fogadó fél az így birtokába került képpekkel visszaél. Az úgynevezett Skype csapda nevű átverés esetén a férfi hírességeket általában a közösségi média oldalakon keresztül környékezik meg nagyon attraktív hölgyek segítségével. Amint a célba vett férfi elkezd a hölgy iránt érdeklődni, az üzenetváltásokat abba az irányba terelik, hogy a megcélzott személy belemenjen a webkamerán keresztül történő szexuális együttlétbe. Erre általában a Skype segítségét veszik igénybe. A pár ezen keresztül hívja fel egymást, és a másik oldalon titokban rögzítik, miközben a híresség éppen szexuális tevékenységet végez. Ezt követően a videók egy anonim fiókba kerülnek, mielőtt feltöltenék valamelyik pornó oldalra. Sok esetben pénzt próbálnak kicsikarni a levideózott féltől, hogy cserébe a felvételek ne kerüljenek ki a világhálóra. Amennyiben az illető nem fizet, vagy valamelyik hacker feltöri ezeket a fiókokat., a felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Néhány szomorú magyar példa
Az utóbbi években két jelentős ügy is volt Magyarországon nyilvánosságra hozott videókkal kapcsolatban. Az egyik esetben, 2015 novemberében egy 17 éves lány küldött szexuális tartalmú képet és videót a tizenhét éves szerelmének, aki tovább küldte azokat egy 14 éves barátjának, aki végül kitette őket a netre. A másik ügyben 2013 áprilisában egy társkereső oldalon ismerkedett meg egy pár, az együttléteikről fotókat és videókat is készítettek. Mivel a nő egy másik településen lakott, a férfi a találkozások fedezése érdekében fenyegetéssel próbálta meg kicsalni a nőtől a szükséges pénzt. Álnéven írt rá a barátnőjére, azt állítva, hogy feltörte a gépét, és nyilvánosságra hozza ezeket a tartalmakat, amennyiben nem fizet, sőt, még a nő munkahelyére is elküldi őket. A nő összesen 230 ezer forintot fizetett.
Mit tehetünk, ha bajba kerülünk?
„A sérelmet szenvedett fél gyakran nincsen tisztában azzal, hogy pontosan milyen jogi lehetőségei vannak sérelme orvoslására.” – ismerteti dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer szakértője. „Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a képek és videók mind-mind különleges adatnak minősülnek. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint személyes adatnak minősülaz érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ezen belül pedig különlegesnek adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat.” – folytatja a jogász.
Egy meztelen kép önmagában még nem feltétlenül minősülne különleges adatnak, de abban a pillanatban, amint valamely személlyel ez a kép kapcsolatba hozható, ebbe a kategóriába tartozik. Ennek egy tipikus esete lehet, amikor a nyilvánosságra hozó személy az érintett személy nevének megjelölésével teszi közzé a képet. Azonban a kapcsolatba hozhatósághoz még csak ez sem feltétlenül szükséges. Elég lehet bármilyen olyan tényező, anyajegy, heg vagy bármilyen jellemző tulajdonság, ami alapján a képet össze lehet kapcsolni az érintett személlyel.
Bíróság előtt - adatok törlése
Azzal, hogy egy harmadik személy rendelkezik az intim képeinkkel vagy videónkkal, adatkezelőnek minősül, ami miatt még szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. Amennyiben az adatkezelő nem akar eleget tenni például a törlés iránti kérésünknek, bíróság előtt is érvényt tudunk szerezni követelésünknek, a bíróság ilyen ügyben soron kívül jár el. Fontos szabály, hogy az adatkezelés jogszerűségét az adatkezelőnek kell bizonyítania, tehát például azt a tényt, hogy a képet a rajta szereplő személy neki küldte, ami a jogszerű adatkezelés feltétele.
Kártérítés is kérhető
Akár az adatok törlése iránti perrel párhuzamosan, de alapesetben is lehetőség nyílik polgári igények érvényesítésére is. Általános szabály, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Kárnak minősül minden olyan vagyoni hátrány, amely a károkozó magatartással összefüggésben éri az érintett felet. Például az "erkölcstelen képekre" hivatkozva elküldik az érintetett a munkahelyéről vagy bedobják téglával az ablakát. A kártérítésre a polgári jog szabályai az irányadóak.
Fontos korlát, hogy csak abban az esetben nem kell megtérítenie az adatkezelőnek a kárt, amennyiben azt vis maior okozta. „Tipikus példa a vis maiorra, ha jogszerűen tartotta a képet a telefonján, mert a sérelmet szenvedett fél maga küldte el neki, de ezt a telefont ellopták az adatkezelőtől és így kerültek nyilvánosságra a képek. Ellenben az már nem alapozza meg a vis maiort, ha figyelmetlenségből például egy internetkávézóban nem jelentkezett ki megfelelően közösségi médiafelületéről, ahol a képet tárolta, és az utána érkező vendég a közösségi média megnyitásával egyszerűen hozzáfért a képekhez.” – ismerteti a Wolters Kluwer szakértője. További korlát, ha a kár az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. A kártérítési igény érvényesítésére az általános elévülési határidőn, vagyis 5 éven belül van lehetőség.
Akár büntetőjogi felelősség is fennállhat
A fenti példákban a személyes adattal visszaélés tényállása is megállapítást nyerhet, és így már büntetőjogi kategóriához érkeztünk, mivel a Btk. minősített esetként kezeli és két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el. Felmerülhet a kérdés, hogy mi alapján vonható felelősségre a bosszúvideót nyilvánosságra hozó, bosszúra éhező fél, ha egy harmadik személy tiltott adatszerzéssel szerzi meg partnere gépéről a tartalmakat, majd megküldi azokat neki, és a fél ezen felháborodva nyilvánosságra hozza a képeket. A Btk. 422. § (3) bekezdése tiltott adatfelhasználásként bünteti azt az elkövetési magatartást, amikor a tiltott módon megismert titkot valaki továbbítja vagy felhasználja. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy az adott adatok milyen módon lettek megszerezve, megismerve. Amennyiben ezzel az információval nincsen tisztában, nyilvánosságra hozatal során csak a személyes adattal visszaélést követi el. Ha tehát a fél által a fogadónak elküldött intim képet a fogadó továbbítja a fél partnerének, aki azt nyilvánosságra hozza, nem valósul meg tiltott adatszerzés, így a nyilvánosságra hozó személyes adattal való visszaélésért felel. Viszont amennyiben olyan e-mailt kap, amelyben a partneréről készült videót azzal a szöveggel küldik meg, hogy "Tudtad, hogy a partnered ilyen videókat tart a gépén?" vagy "Tudtad, hogy a partnered egy harmadik személynek ilyen képeket küld magáról?", akkor nehezen hivatkozhat arra, hogy fogalma nem volt arról, milyen módon szerezhették meg az adatokat.
„Bár elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet tehát az ilyen tartalmak nyilvánosságra hozatala, nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni. Lehet, hogy valóban úgy érezzük, hogy egy ilyen lépés megfelelő bosszú a korábbi párunkon, de célszerű átgondolni újra, mielőtt ilyen tettre szánjuk el magunkat, mert nem csak a saját, de mások életét is tönkre tehetjük egy ilyen meggondolatlan lépéssel. Áldozati oldalon pedig sosem szabad elfelejteni, a lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre, hogy a jogsérelem orvoslásra kerülhessen.” - foglalta össze dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer szakértője.
Kiegészítő információ
Sérelemdíj is járhat
A polgári igényérvényesítéshez nem szükséges tényleges kár bekövetkezése. Akit ugyanis személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ezt az adatkezelés vonatkozásában kifejezetten deklarálja az adatvédelmi törvény is, és rögzíti, hogy ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Egy bosszúvideó vagy kiszivárogtatás során az érintett személynek számos személyiségi joga sérülhet, ezért különösen fontos erre a lehetőségre figyelmet fordítani. Fontos könnyebbség az általános kártérítéshez képest, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg, megállapítása során kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a jogsértésre nagy nyilvánosság előtt került sor.
Akár rágalmazás is lehet
Mindezek mellett könnyen minősülhet az ilyen cselekmény rágalmazásnak is. A Kúria egy 2013-as döntésében megállapította, hogy a szexuális szokások, a nemi identitás és az ezek körébe tartozó tények az intim szféra részét képezik, s azoknak nagy nyilvánosság elé tárása a sértett személyiségi jogát, emberi méltóságát sérthetik, ezért alkalmas lehet a becsület csorbítására, s a rágalmazás vétségének megvalósítására. Kiemelte, hogy a sértettet felismerhetően ábrázoló (azonosítható), szexuális magatartást bemutató fényképek elektronikus levélben történő közzététele tényállítást valósít meg. Ha ezt a cselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el, akkor a büntetés még súlyosabb lehet. Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell. Tipikusan ebbe a körbe tartozik az interneten keresztül történő megosztás, akár valamely honlapon, akár Facebook-on vagy egyéb közösségi médiában.
