Érdekességek
Sulaki - 2016-12-14
Ők az év kitūntetettjei
Olyan védőnőket díjaztak, akik sokat tettek nemcsak a várandósok és szoptatós kismamák, valamint az újszülöttek érdekében, hanem foglalkoztak olyan párokkal is, akiknél nem volt fogamzás és szerettek volna kisbabát. A díjakat Ráczné Gyémánt Andrea (Szeged), Takácsné Nagy Ágnes (Zalalövő) és Déri Viktória (Szombarhely) védőnők vehették át.
A meddő párok számának vészes növekedése, valamint a velejáró hazai népszaporulat csökkenése cselekvésre indítja a civil szférát, a kormányzati köröket és a tudományos társadalmat. Ebben jelent új kezdeményezést annak az alapítványnak a létrehozása, amelyet Prof. Dr. Ősapay György, az MTA doktora és felesége, Dr. Ősapay Klára kandidátus neve fémjelez. Célul tűzték ki, hogy a gyermekáldásra várakozók mellé álljanak, segítsék az egészségügyi szakma összefogását az érdekükben.
Az alapítvány bejelentésére hétfőn került sor a média jelenlétében az Aranytíz kultúrházban. Dr. Ősapay Klára elmondta: férjével együtt eddig is olyan kutatásokban, klinikai vizsgálatokban vettek részt, amely az emberek egészségének segítését célozta. A jelen alapítvánnyal a babáért küzdőket és a jövő generáció egészségét kívánják támogatni. Prof. Dr. Ősapay György a népszaporulati tendenciákról, a hazánkban tragikusan alacsony reprodukciós számarányról beszélt, miszerint jelenleg egy nőre (párra) 1,25 gyermek születése jut, ami a lakosság számának drasztikus fogyását jelenti. Ahogy a 70-es években a GYES fellendítette a termékenységi arányszámot 2,1-re, reméljük, hogy a jelenlegi CSOK program is lendít valamennyit ezen a számon. Mindazonáltal a környezeti ártalmak, a késői gyermekvállalás, a nem egészséges életmód mind a nehezen kialakuló fogamzáshoz, a meddőség kialakulásához vezetnek – mondta a professzor. Az alapítvány céljaként említette a megfelelő egészségügyi oktatást, az egészségtudatos életmódra nevelést, a babát tervező és a meddő párok célirányos felvilágosítását, segítését.
Alapítványuk nem titkolt szándéka, a civil és tudományos szféra bevonásával megállítani az egyre vészesebbnek tűnő népességfogyást, ösztönözni a gyermekvállalási kedvet. A szervezetet trianguláris felépítésűnek mondta a szakember, védőnők, orvosok (nőgyógyászok, andrológusok, háziorvosok) és pszichológusok országos szinten együttesen vennének benne részt.
A védőnői oldalról Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke beszélt. Beszámolt a védőnők sokrétű tevékenységéről, a védőnőt, mint "ingyen barátnőt" említette, aki 0-18 éves koráig minden fiatal életét, egészségét végigköveti, majd a nők fogamzása után ismét szoros kapcsolatba kerül a fiatal párral. Az alapítvány keretében az egészséges és sikeres fogamzás támogatása, oktatása új cél lesz a védőnők munkájában. Dr. Szöőr Anna jogászpszichológus szerint a védőnők nagyon sokat tehetnek az édesanyák és édesapák meddőséggel és várandóssággal való tévhiteinek eloszlatásáért, amely elősegítheti a szorongásoktól mentes egészséges fogamzást , várandósságot, de megelőzheti a szülés utáni depresszió kialakulását is.
Az alapítvány 2016-ban elsőként hagyományteremtő céllal kitűzte a "Védőnői díj a gyermekáldásért" mozgalmat. A célkitűzés az volt, hogy olyan védőnőket díjazzon, akik sokat tettek nemcsak a várandósok és szoptatós kismamák, valamint az újszülöttek érdekében, hanem foglalkoztak olyan párokkal is, akiknél nem volt fogamzás és szerettek volna kisbabát. Ezért az alapítvány a Magyar Védőnők Egyesületének segítségét kérte, hogy országos pályázatot hirdessen. A beérkezett jelölések közül az alapítvány vezetősége három védőnő munkáját oklevéllel és anyagi elismeréssel jutalmazta a rendezvényen. A díjakat Ráczné Gyémánt Andrea (Szeged), Takácsné Nagy Ágnes (Zalalövő) és Déri Viktória (Szombarhely) védőnők vehették át. Déri Viktória a hazánkban szinte egyedülállóan alkalmazott CREIGHTON modellel 8-10 kisbaba születetését tudta elérni.
Zárszavában Prof. Dr. Ősapay György kérte az alapítvány multidiszciplináris munkájának civil, egyházi és állami támogatását. Jelezte, hogy a sok szakember együttes munkája terveik szerint átfogja majd a Kárpát-medence egész területét és reményét fejezte ki, hogy néhány éven belül látható eredményeket sikerül elérniük.
A meddő párok számának vészes növekedése, valamint a velejáró hazai népszaporulat csökkenése cselekvésre indítja a civil szférát, a kormányzati köröket és a tudományos társadalmat. Ebben jelent új kezdeményezést annak az alapítványnak a létrehozása, amelyet Prof. Dr. Ősapay György, az MTA doktora és felesége, Dr. Ősapay Klára kandidátus neve fémjelez. Célul tűzték ki, hogy a gyermekáldásra várakozók mellé álljanak, segítsék az egészségügyi szakma összefogását az érdekükben.
Az alapítvány bejelentésére hétfőn került sor a média jelenlétében az Aranytíz kultúrházban. Dr. Ősapay Klára elmondta: férjével együtt eddig is olyan kutatásokban, klinikai vizsgálatokban vettek részt, amely az emberek egészségének segítését célozta. A jelen alapítvánnyal a babáért küzdőket és a jövő generáció egészségét kívánják támogatni. Prof. Dr. Ősapay György a népszaporulati tendenciákról, a hazánkban tragikusan alacsony reprodukciós számarányról beszélt, miszerint jelenleg egy nőre (párra) 1,25 gyermek születése jut, ami a lakosság számának drasztikus fogyását jelenti. Ahogy a 70-es években a GYES fellendítette a termékenységi arányszámot 2,1-re, reméljük, hogy a jelenlegi CSOK program is lendít valamennyit ezen a számon. Mindazonáltal a környezeti ártalmak, a késői gyermekvállalás, a nem egészséges életmód mind a nehezen kialakuló fogamzáshoz, a meddőség kialakulásához vezetnek – mondta a professzor. Az alapítvány céljaként említette a megfelelő egészségügyi oktatást, az egészségtudatos életmódra nevelést, a babát tervező és a meddő párok célirányos felvilágosítását, segítését.
Alapítványuk nem titkolt szándéka, a civil és tudományos szféra bevonásával megállítani az egyre vészesebbnek tűnő népességfogyást, ösztönözni a gyermekvállalási kedvet. A szervezetet trianguláris felépítésűnek mondta a szakember, védőnők, orvosok (nőgyógyászok, andrológusok, háziorvosok) és pszichológusok országos szinten együttesen vennének benne részt.
A védőnői oldalról Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke beszélt. Beszámolt a védőnők sokrétű tevékenységéről, a védőnőt, mint "ingyen barátnőt" említette, aki 0-18 éves koráig minden fiatal életét, egészségét végigköveti, majd a nők fogamzása után ismét szoros kapcsolatba kerül a fiatal párral. Az alapítvány keretében az egészséges és sikeres fogamzás támogatása, oktatása új cél lesz a védőnők munkájában. Dr. Szöőr Anna jogászpszichológus szerint a védőnők nagyon sokat tehetnek az édesanyák és édesapák meddőséggel és várandóssággal való tévhiteinek eloszlatásáért, amely elősegítheti a szorongásoktól mentes egészséges fogamzást , várandósságot, de megelőzheti a szülés utáni depresszió kialakulását is.
Az alapítvány 2016-ban elsőként hagyományteremtő céllal kitűzte a "Védőnői díj a gyermekáldásért" mozgalmat. A célkitűzés az volt, hogy olyan védőnőket díjazzon, akik sokat tettek nemcsak a várandósok és szoptatós kismamák, valamint az újszülöttek érdekében, hanem foglalkoztak olyan párokkal is, akiknél nem volt fogamzás és szerettek volna kisbabát. Ezért az alapítvány a Magyar Védőnők Egyesületének segítségét kérte, hogy országos pályázatot hirdessen. A beérkezett jelölések közül az alapítvány vezetősége három védőnő munkáját oklevéllel és anyagi elismeréssel jutalmazta a rendezvényen. A díjakat Ráczné Gyémánt Andrea (Szeged), Takácsné Nagy Ágnes (Zalalövő) és Déri Viktória (Szombarhely) védőnők vehették át. Déri Viktória a hazánkban szinte egyedülállóan alkalmazott CREIGHTON modellel 8-10 kisbaba születetését tudta elérni.
Zárszavában Prof. Dr. Ősapay György kérte az alapítvány multidiszciplináris munkájának civil, egyházi és állami támogatását. Jelezte, hogy a sok szakember együttes munkája terveik szerint átfogja majd a Kárpát-medence egész területét és reményét fejezte ki, hogy néhány éven belül látható eredményeket sikerül elérniük.
