Szórakozás
Sulaki - 2016-10-27
Az online megszégyenítéstől a kiber-dzsihádig
Milyen lehetőségeket ad a bűnözés, a hadviselés és a terrorizmus kezébe az internet? Hogyan szerveződik a kiber-dzsihád és kiber-kalifátus? Mi minden kapható a darkneten és kik vásárolnak ott? A Spektrum új, saját gyártású sorozata, az „Erőszakos ember” az agresszió témáját körüljárva külön fejezetben foglalkozik a digitális világban terjedő erőszakkal.
Magyarországon nem készült még ismeretterjesztő film az erőszakról, de ez ma a tudományban is vakfoltnak számító terület: a különböző szakágak kutatói egymástól elszigetelten foglalkoznak az agresszió, az erőszak, a brutalitás kérdésével. A Spektrum az erőszak nyomába eredt – filmre vette a katonák, a túlélők reakciót, megszólaltatta a kommandóst, az etológust, a dandártábornokot, a pszichológust és a kiberbiztonság-szakértőt, hogy elmesélje, mi történik a világban, és miért erőszakos az ember. A sorozat „főszereplője” Steven Pinker, a Harvard világhírű pszichológiaprofesszora, aki tudományos bestsellerében nem keveset állít, mint hogy a modern korban a háború és az erőszak fokozatosan csökken. Felmerül a kérdés, miért érezzük mégis, hogy nagyobb fenyegetésnek vagyunk kitéve, mint valaha? Erről beszélnek a filmben megszólalók.
A harcmezőtől a darknetig
Az „Erőszakos ember” az erőszakot a legkülönfélébb helyzetekben mutatja be, négy elkülönülő, mégis összefüggő részben. Minden rész kulcsfigurája Pinker, aki az erőszakot az emberiség teljes történetére visszatekintve, összefüggéseiben vizsgálta. A sorozat első részében az öröklött génekről, a bennünket vezérlő ösztönökről volt szó, a második a terror és háborúk jelenlétét kutatta. A harmadik rész a hétköznapi – például a családon belüli vagy iskolai – agressziót járta körül, a hamarosan következő záró epizód pedig a digitális technológia és az erőszak kapcsolatát tárja fel. Mindezek megértésében hazai és tengerentúli szakértők segítenek – köztük Keleti Arthur, kibertitok-kutató.
„A modern erőszak egy jó része ma már az online térben zajlik, a bűnözők jelentős része áttette a székhelyét az internetre” – fogalmaz Keleti Arthur a kiberbűnözés kapcsán. „A darkneten, azaz a sötét interneten ma már nagyobb forgalom zajlik, mint az
Potenciális fenyegetés mindenütt
Az egyre nagyobb mennyiségű szabadon áramló információ azonban az üzleti világ számára is egyre komolyabb problémát jelent. “2020-ban az interneten több tíz milliárd eszköz 44 zetabyte-nyi információt oszt majd meg egymással. A kormányok, vállalatok által tárolt és felhasznált érzékeny adatok mennyisége olyan elképesztő ütemben nő, hogy egy idő után már nem lesznek képesek megvédeni őket” – idézi Keleti Arthur egy adatbiztonsági kutatás előrejelzését. „A Gartner szerint négy év múlva ez a veszély a bizalmas információk 75 százalékát érintheti. A szervezetek ezért egyre inkább arra koncentrálnak majd, hogy az érzékeny adatoknak egy kisebb részét óvják meg az illetéktelentől, de azt a legbiztonságosabb módon. A többit pedig inkább nyilvánossá teszik, hogy transzparensebbnek tűnjenek.”
ISIS: hogyan toborozzunk öngyilkos merénylőket?
E kitettség a veszélyeknek a terrorizmus hadszínterein is egyre meghatározóbb. „A közösségi oldalak és a különböző szolgáltatók „live” funkcióinak köszönhetően élőben zajlik majd online életünk jelentős része.” – mondja a szakértő. Ahogy a sorozatból kiderül, az iszlamista terrorszervezetek, mint például az ISIS, már most is előszeretettel kutatnak fel potenciális támogatókat és híveket a közösségi médiában elejtett posztok vagy hátrahagyott nyomok alapján, az online térben pedig mindeközben felépült egy komplett kiber-kalifátus. A terroristák profin használják a digitális eszközöket akció közben is: egyes feltételezések szerint a merényletek elkövetői akár videójátékon keresztül kommunikálhatnak egymással.
Zaklatás a világ szeme előtt
A digitális világban megjelenő erőszak egyéb fajtáiról is érzékletes példákat hoz a sorozat, bemutatja például, milyen új formákat ölt a zaklatás az online térben. „A cyberbullying, vagy másképpen online zaklatás, abban különbözik a hagyományostól, hogy míg az utóbbi konkrét élettérre korlátozódik – például egy iskolaudvarra vagy munkahelyre, ahonnan el lehet menekülni – az utóbbi mindig velünk van” – mondja Heidi Vandebosch, pszichológus, az online zaklatás szakértője. „A legnyomasztóbb azonban, hogy az online zaklatás gyakran az egész világ szeme előtt zajlik.”
És most jöjjenek a kiberhírek…
A digitális világban terjedő erőszak és a kiberbűnözés egyre gyakrabban szerepel a hírekben, ami nagyban hozzájárul a fenyegetettség érzéséhez, melyre Pinker professzor alaptételében hivatkozik. Keleti Arthur szakértő szerint azonban nagyon is valós és egyre súlyosabb problémáról van szó, így nem baj, ha az online bűnözés a közbeszéd részévé válik: „Nem lennék meglepve, ha egy évtizeden belül nemcsak időjárás jelentés lenne a híradók végén, hanem ’kiberjelentés’ is.”
„A Spektrum tudományos-ismeretterjesztő csatorna. A célja egyben az, hogy a saját készítésű műsoraival rendszeresen olyan témákat mutasson be, amelyek érdeklik az embereket, beszélgetésre, vitákra, de mindenképpen továbbgondolkodásra ösztönzik a nézőt” – fogalmazott Radnai Péter, a Spektrum csatornát üzemeltető AMC Networks International – Central Europe kreatív igazgatója a sorozat kapcsán. Az Erőszakos ember utolsó, a digitális térben terjedő erőszakkal és kiberbiztonsággal foglalkozó részét november 3-án, 21:00 órakor vetítik.
A sorozat érdekes pillanataiból készített kisfilm itt, a beharangozó pedig itt látható.
Magyarországon nem készült még ismeretterjesztő film az erőszakról, de ez ma a tudományban is vakfoltnak számító terület: a különböző szakágak kutatói egymástól elszigetelten foglalkoznak az agresszió, az erőszak, a brutalitás kérdésével. A Spektrum az erőszak nyomába eredt – filmre vette a katonák, a túlélők reakciót, megszólaltatta a kommandóst, az etológust, a dandártábornokot, a pszichológust és a kiberbiztonság-szakértőt, hogy elmesélje, mi történik a világban, és miért erőszakos az ember. A sorozat „főszereplője” Steven Pinker, a Harvard világhírű pszichológiaprofesszora, aki tudományos bestsellerében nem keveset állít, mint hogy a modern korban a háború és az erőszak fokozatosan csökken. Felmerül a kérdés, miért érezzük mégis, hogy nagyobb fenyegetésnek vagyunk kitéve, mint valaha? Erről beszélnek a filmben megszólalók.
A harcmezőtől a darknetig
Az „Erőszakos ember” az erőszakot a legkülönfélébb helyzetekben mutatja be, négy elkülönülő, mégis összefüggő részben. Minden rész kulcsfigurája Pinker, aki az erőszakot az emberiség teljes történetére visszatekintve, összefüggéseiben vizsgálta. A sorozat első részében az öröklött génekről, a bennünket vezérlő ösztönökről volt szó, a második a terror és háborúk jelenlétét kutatta. A harmadik rész a hétköznapi – például a családon belüli vagy iskolai – agressziót járta körül, a hamarosan következő záró epizód pedig a digitális technológia és az erőszak kapcsolatát tárja fel. Mindezek megértésében hazai és tengerentúli szakértők segítenek – köztük Keleti Arthur, kibertitok-kutató.
„A modern erőszak egy jó része ma már az online térben zajlik, a bűnözők jelentős része áttette a székhelyét az internetre” – fogalmaz Keleti Arthur a kiberbűnözés kapcsán. „A darkneten, azaz a sötét interneten ma már nagyobb forgalom zajlik, mint az
internet
legális csatornáin – a bűnözők itt teljes anonimitásban vásárolhatnak fegyvereket, drogokat, jelszavakat, hozzáféréseket. Az informatikai támadások 400 milliárd dolláros kárt okoznak a világnak, többet, mint a drogkereskedelem.”Potenciális fenyegetés mindenütt
Az egyre nagyobb mennyiségű szabadon áramló információ azonban az üzleti világ számára is egyre komolyabb problémát jelent. “2020-ban az interneten több tíz milliárd eszköz 44 zetabyte-nyi információt oszt majd meg egymással. A kormányok, vállalatok által tárolt és felhasznált érzékeny adatok mennyisége olyan elképesztő ütemben nő, hogy egy idő után már nem lesznek képesek megvédeni őket” – idézi Keleti Arthur egy adatbiztonsági kutatás előrejelzését. „A Gartner szerint négy év múlva ez a veszély a bizalmas információk 75 százalékát érintheti. A szervezetek ezért egyre inkább arra koncentrálnak majd, hogy az érzékeny adatoknak egy kisebb részét óvják meg az illetéktelentől, de azt a legbiztonságosabb módon. A többit pedig inkább nyilvánossá teszik, hogy transzparensebbnek tűnjenek.”
ISIS: hogyan toborozzunk öngyilkos merénylőket?
E kitettség a veszélyeknek a terrorizmus hadszínterein is egyre meghatározóbb. „A közösségi oldalak és a különböző szolgáltatók „live” funkcióinak köszönhetően élőben zajlik majd online életünk jelentős része.” – mondja a szakértő. Ahogy a sorozatból kiderül, az iszlamista terrorszervezetek, mint például az ISIS, már most is előszeretettel kutatnak fel potenciális támogatókat és híveket a közösségi médiában elejtett posztok vagy hátrahagyott nyomok alapján, az online térben pedig mindeközben felépült egy komplett kiber-kalifátus. A terroristák profin használják a digitális eszközöket akció közben is: egyes feltételezések szerint a merényletek elkövetői akár videójátékon keresztül kommunikálhatnak egymással.
Zaklatás a világ szeme előtt
A digitális világban megjelenő erőszak egyéb fajtáiról is érzékletes példákat hoz a sorozat, bemutatja például, milyen új formákat ölt a zaklatás az online térben. „A cyberbullying, vagy másképpen online zaklatás, abban különbözik a hagyományostól, hogy míg az utóbbi konkrét élettérre korlátozódik – például egy iskolaudvarra vagy munkahelyre, ahonnan el lehet menekülni – az utóbbi mindig velünk van” – mondja Heidi Vandebosch, pszichológus, az online zaklatás szakértője. „A legnyomasztóbb azonban, hogy az online zaklatás gyakran az egész világ szeme előtt zajlik.”
És most jöjjenek a kiberhírek…
A digitális világban terjedő erőszak és a kiberbűnözés egyre gyakrabban szerepel a hírekben, ami nagyban hozzájárul a fenyegetettség érzéséhez, melyre Pinker professzor alaptételében hivatkozik. Keleti Arthur szakértő szerint azonban nagyon is valós és egyre súlyosabb problémáról van szó, így nem baj, ha az online bűnözés a közbeszéd részévé válik: „Nem lennék meglepve, ha egy évtizeden belül nemcsak időjárás jelentés lenne a híradók végén, hanem ’kiberjelentés’ is.”
„A Spektrum tudományos-ismeretterjesztő csatorna. A célja egyben az, hogy a saját készítésű műsoraival rendszeresen olyan témákat mutasson be, amelyek érdeklik az embereket, beszélgetésre, vitákra, de mindenképpen továbbgondolkodásra ösztönzik a nézőt” – fogalmazott Radnai Péter, a Spektrum csatornát üzemeltető AMC Networks International – Central Europe kreatív igazgatója a sorozat kapcsán. Az Erőszakos ember utolsó, a digitális térben terjedő erőszakkal és kiberbiztonsággal foglalkozó részét november 3-án, 21:00 órakor vetítik.
A sorozat érdekes pillanataiból készített kisfilm itt, a beharangozó pedig itt látható.
