Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-10-23
Mivel Kína a világ legnagyobb e-piaca...
A hitelbiztosító tanulmánya szerint a fogyasztás fokozatosan a kínai gazdaság motorjává válik a befektetések helyett, és ez a változó környezet még inkább felértékeli a kínai kultúra és üzleti szokások ismeretét. Az Atradius ezért készítette el a „A sikeres kínai export alapjai” c. elemzését, amelynek az egyik legfontosabb megállapítása, hogy az itthon bevált üzleti módszerek nagy része nem működik Kínában. Egy másik pedig az, hogy az egyik legvonzóbb kínai szektor az online kereskedelem.
„Mivel Kína a világ legnagyobb e-piaca, ahol a
Vanek Balázs szerint ugyanakkor nem elég beruházni egy online platformba a Kínával történő kereskedelemhez, mert nem pusztán a nyelvi akadályokat kell áttörni, hanem ismerni kell azt a környezetet, amelyben meg kell találni a termék célcsoportját, a vásárlókat.
„A sikeres kínai export alapjai” c. tanulmány szerint fontos, hogy a kínai digitális piacon nem sokat ér a Facebook- vagy Twitter-tapasztalat. Emellett hiába a Paypal a legnépszerűbb nyugati online fizetési megoldás, ha a kínai vásárlók nem ismerik, és míg egy európai vagy amerikai vásárló a legszívesebben közvetlenül a kereskedő webshopjában veszi meg a terméket, a kínaiak inkább az online bevásárlóközpontokat kedvelik.
Az Atradius elemzői azt tanácsolják, hogy az exportra készülő vállalatok fizikailag is legyenek jelen az ázsiai országban, és hogy a képviselőjük legyen tisztában azzal, mennyire lényeges a kínai üzleti kultúrában a formalitás, illetve a társadalmi hierarchia tisztelete. Ha nincs nálunk a névjegyünk, vagy ha csak az egyik oldalán van szöveg, nem számíthatunk üzletkötésre, de akkor sem, ha elkésünk a találkozóról, vagy ha színes, és nem pedig fekete-fehér prezentációban mutatjuk be a vállalatunkat.
Az Atradius kiemelten fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét. Így lényeges, hogy egy vállalat az export megkezdése előtt bejegyeztesse a találmányát vagy a márkajelzését Kínában. Jogsértés esetén viszont először érdemes közvetítőn keresztül keresni a megoldást, mert a kínai üzleti kultúra a tárgyalásos utat előnyben részesíti a konfrontációval szemben. Az elemzés szerint sok esetben még a per előtt meg tudnak egyezni az érintett cégek.
A sikeres kínai exporthoz hozzátartozik a megfelelő fizetési forma kiválasztása is. Az Atradius azt prognosztizálja, hogy a közeljövőben lassul a kínai gazdaság, és ez azzal is együtt jár majd, hogy a kínai vevők egy része késve fizeti majd ki az importált árut. A készpénzes előre fizetéstől a hitellevélen át az okmányos beszedvényig számos megoldás létezik, ezek azonban különböző kockázatot jelentenek az eladó számára. „Egy hitelbiztosító bevonásával meg lehet előzni, hogy ha a kínai vagy bármilyen vevő nem tud, vagy nem akar fizetni, az exportőr ne kerüljön nehéz helyzetbe. Emellett a kínai piac nagysága és a kínai vállalatok nagy száma miatt számos nyugati cég gyakran tévedésből másnak küldi az árut, mint akivel leszerződött, és egy harmadik kínai vállalattól követeli a számlája kiegyenlítését. Egy hitelbiztosító az ilyen károktól is meg tudja kímélni az exportőröket”, mondta Vanek Balázs.
A magyar vállalatok évente körülbelül 2 milliárd dollár árut exportálnak Kínába. Az idén csak az élelmiszerexportunk 100 millió dollár nagyságrendű lesz.
„Mivel Kína a világ legnagyobb e-piaca, ahol a
B2C
eladások évente 25 %-kal nőnek, nem véletlenül fordulnak a vállalatok az online megoldások felé a Kínába irányuló export esetén. Az online vásárlásnak már ünnepnapja is van Kínában. Ezen a napon tavaly 14 milliárd dollárnyi árut, főleg elektronikai terméket és márkás divatárut vásároltak a kínai fiatalok”, mondta az Atradius országigazgatója. Vanek Balázs szerint ugyanakkor nem elég beruházni egy online platformba a Kínával történő kereskedelemhez, mert nem pusztán a nyelvi akadályokat kell áttörni, hanem ismerni kell azt a környezetet, amelyben meg kell találni a termék célcsoportját, a vásárlókat.
„A sikeres kínai export alapjai” c. tanulmány szerint fontos, hogy a kínai digitális piacon nem sokat ér a Facebook- vagy Twitter-tapasztalat. Emellett hiába a Paypal a legnépszerűbb nyugati online fizetési megoldás, ha a kínai vásárlók nem ismerik, és míg egy európai vagy amerikai vásárló a legszívesebben közvetlenül a kereskedő webshopjában veszi meg a terméket, a kínaiak inkább az online bevásárlóközpontokat kedvelik.
Az Atradius elemzői azt tanácsolják, hogy az exportra készülő vállalatok fizikailag is legyenek jelen az ázsiai országban, és hogy a képviselőjük legyen tisztában azzal, mennyire lényeges a kínai üzleti kultúrában a formalitás, illetve a társadalmi hierarchia tisztelete. Ha nincs nálunk a névjegyünk, vagy ha csak az egyik oldalán van szöveg, nem számíthatunk üzletkötésre, de akkor sem, ha elkésünk a találkozóról, vagy ha színes, és nem pedig fekete-fehér prezentációban mutatjuk be a vállalatunkat.
Az Atradius kiemelten fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét. Így lényeges, hogy egy vállalat az export megkezdése előtt bejegyeztesse a találmányát vagy a márkajelzését Kínában. Jogsértés esetén viszont először érdemes közvetítőn keresztül keresni a megoldást, mert a kínai üzleti kultúra a tárgyalásos utat előnyben részesíti a konfrontációval szemben. Az elemzés szerint sok esetben még a per előtt meg tudnak egyezni az érintett cégek.
A sikeres kínai exporthoz hozzátartozik a megfelelő fizetési forma kiválasztása is. Az Atradius azt prognosztizálja, hogy a közeljövőben lassul a kínai gazdaság, és ez azzal is együtt jár majd, hogy a kínai vevők egy része késve fizeti majd ki az importált árut. A készpénzes előre fizetéstől a hitellevélen át az okmányos beszedvényig számos megoldás létezik, ezek azonban különböző kockázatot jelentenek az eladó számára. „Egy hitelbiztosító bevonásával meg lehet előzni, hogy ha a kínai vagy bármilyen vevő nem tud, vagy nem akar fizetni, az exportőr ne kerüljön nehéz helyzetbe. Emellett a kínai piac nagysága és a kínai vállalatok nagy száma miatt számos nyugati cég gyakran tévedésből másnak küldi az árut, mint akivel leszerződött, és egy harmadik kínai vállalattól követeli a számlája kiegyenlítését. Egy hitelbiztosító az ilyen károktól is meg tudja kímélni az exportőröket”, mondta Vanek Balázs.
A magyar vállalatok évente körülbelül 2 milliárd dollár árut exportálnak Kínába. Az idén csak az élelmiszerexportunk 100 millió dollár nagyságrendű lesz.
