Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-09-21
GINOP, SZIP, Digitális Jólét program, loT, 5G
139 járásban volt sikeres a Szupergyors
Hogy áll jelenleg a pályázat?
A járásokkal egyidejűleg a 43 benevezett szolgáltató közül is kiválasztották a 27 legsikeresebbet, ahol erőteljes teret nyertek a kkv-k. – A szerződéskötés előreláthatólag szeptember közepéig befejeződik, ősszel felvehetők az előlegek, 2017 tavaszán pedig a tényleges építési munkálatok is elkezdődhetnek. Párhuzamosan folynak a GINOP pályázatban nem szereplő, hazai finanszírozású Közép-magyarországi régió fejlesztési előkészületei is, amelynek munkálatai előreláthatólag októberben startolnak – mondta el Debreceni Győző, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség programvezetője.
Melyek az EU elvárásai?
2020-ig az elvárás két irányú: egyrészről országosan biztosítani kell a szélessávú internetelérést, másrészről meg kell valósítani, hogy a háztartások 50%-a legalább 100 Mbit/s sebességű internetre fizessen elő. Magyarország évek óta az EU középmezőnyében helyezkedik el (jelenleg az interneteléréssel rendelkező háztartások ~78%-a áll 30 Mbit/s fölött), ha azonban 2018-ig sikerül teljesíteni az első elvárást, feljebb léphetünk a ranglétrán. A SZIP három fázisban valósul meg, amelynek legkritikusabb része az utolsó lesz, amelyben a teljesen elszigetelt területek elérésének érdekében, országos vezeték nélküli hálózat kerül kialakításra. A 100 Mbit/s-ra vonatkozó elvárás infrastrukturális alapját a fejlesztési program biztosítja, azt azonban, hogy valós igény lesz-e a háztartásokban 100 Mbit-es sávszélességre, a piac által előállított tartalmak, szolgáltatások fogják eldönteni.
Kiknek kedvez a SZIP?
A program hatásai leginkább azt a körülbelül 1 millió háztartást érintik, amelyek eddig egyáltalán nem rendelkeztek hozzáféréssel (ezek közel felét még a SZIP élesedése előtt önerőből vállalták a szolgáltatók). Ezen felül azonban minden háztartás profitálhat belőle, a piacbővülésnek köszönhetően ugyanis várhatóan mérséklődnek az árak. A SZIP hozzájárul a Digitális Jólét Program megvalósulásához is, amelynek célja többek között a kognitív korlátok ledöntése, képzések bevezetése, szolgáltatás-fejlesztés, digitális város kialakítása és az elektronikus közigazgatás fejlesztése is.
Nagy Péter, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület operatív igazgatója szerint érdekes kérdés azonban, hogy felhasználói szempontból valójában mekkora igény van erre. A kérdéskört a szakemberek október 12-14. között a HTE Infokom konferencián vitatják meg olyan témákkal együtt, mint a szabályozási kérdések, a kiberbiztonság és felhőkommunikáció, vagy éppen az 5G, a mobilkommunikáció ötödik generációja. Ez utóbbi 2017-től kezdődően a IoT, a tárgyak internetének térnyerésével kúszik majd be a mindennapokba. A cél a hálózatba kapcsolt társadalom kialakítása.
Internet
Program (SZIP) keretében indított pályázat. Ennek célja, hogy 2018 végéig minden – azt igénylő – magyar háztartásban elérhető legyen a 30 Mbit/s
sebességű internet. A program a tettek fázisába érkezett, a nyertes szolgáltatók 2017 tavaszán kezdhetik el az építési munkálatokat. Az Európai Unió statisztikái alapján, digitalizáció tekintetében Magyarország jelenleg a középmezőnyben helyezkedik el, a kitűzött határidő megvalósításával azonban akár az élbolyba is kerülhet. Hogy áll jelenleg a pályázat?
A járásokkal egyidejűleg a 43 benevezett szolgáltató közül is kiválasztották a 27 legsikeresebbet, ahol erőteljes teret nyertek a kkv-k. – A szerződéskötés előreláthatólag szeptember közepéig befejeződik, ősszel felvehetők az előlegek, 2017 tavaszán pedig a tényleges építési munkálatok is elkezdődhetnek. Párhuzamosan folynak a GINOP pályázatban nem szereplő, hazai finanszírozású Közép-magyarországi régió fejlesztési előkészületei is, amelynek munkálatai előreláthatólag októberben startolnak – mondta el Debreceni Győző, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség programvezetője.
Melyek az EU elvárásai?
2020-ig az elvárás két irányú: egyrészről országosan biztosítani kell a szélessávú internetelérést, másrészről meg kell valósítani, hogy a háztartások 50%-a legalább 100 Mbit/s sebességű internetre fizessen elő. Magyarország évek óta az EU középmezőnyében helyezkedik el (jelenleg az interneteléréssel rendelkező háztartások ~78%-a áll 30 Mbit/s fölött), ha azonban 2018-ig sikerül teljesíteni az első elvárást, feljebb léphetünk a ranglétrán. A SZIP három fázisban valósul meg, amelynek legkritikusabb része az utolsó lesz, amelyben a teljesen elszigetelt területek elérésének érdekében, országos vezeték nélküli hálózat kerül kialakításra. A 100 Mbit/s-ra vonatkozó elvárás infrastrukturális alapját a fejlesztési program biztosítja, azt azonban, hogy valós igény lesz-e a háztartásokban 100 Mbit-es sávszélességre, a piac által előállított tartalmak, szolgáltatások fogják eldönteni.
Kiknek kedvez a SZIP?
A program hatásai leginkább azt a körülbelül 1 millió háztartást érintik, amelyek eddig egyáltalán nem rendelkeztek hozzáféréssel (ezek közel felét még a SZIP élesedése előtt önerőből vállalták a szolgáltatók). Ezen felül azonban minden háztartás profitálhat belőle, a piacbővülésnek köszönhetően ugyanis várhatóan mérséklődnek az árak. A SZIP hozzájárul a Digitális Jólét Program megvalósulásához is, amelynek célja többek között a kognitív korlátok ledöntése, képzések bevezetése, szolgáltatás-fejlesztés, digitális város kialakítása és az elektronikus közigazgatás fejlesztése is.
Nagy Péter, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület operatív igazgatója szerint érdekes kérdés azonban, hogy felhasználói szempontból valójában mekkora igény van erre. A kérdéskört a szakemberek október 12-14. között a HTE Infokom konferencián vitatják meg olyan témákkal együtt, mint a szabályozási kérdések, a kiberbiztonság és felhőkommunikáció, vagy éppen az 5G, a mobilkommunikáció ötödik generációja. Ez utóbbi 2017-től kezdődően a IoT, a tárgyak internetének térnyerésével kúszik majd be a mindennapokba. A cél a hálózatba kapcsolt társadalom kialakítása.
