Számítástechnika
Sulaki - 2016-06-29
Biztonsági kutatók igazolták, hogy a számítógépházban található hűtőventilátor gyorsításával és lassításával adatok továbbíthatók egy közeli mobiltelefonra vagy más hangrögzítő eszközre.
Biztonsági kutatók igazolták, hogy a számítógépházban található hűtőventilátor gyorsításával és lassításával adatok továbbíthatók egy közeli mobiltelefonra vagy más hangrögzítő eszközre.
Azt gondolhatnánk, hogy nem lehet jelszavakat ellopni egy olyan számítógépről, ami nincs hálózatba kötve, és még az
Tekintve, hogy a digitális adatok nullákból és egyesekből állnak, ez nem is annyira meglepő: a ventilátor gyorsulása zajt kelt, amit a hangot feldolgozó egység egyesnek dekódol. Így a gyorsítás és lassítás ciklusaival egyesek és nullák közvetíthetőek. Az adatok kinyerése azonban egyáltalán nem gyors, az általában 1000 és 1600 közötti fordulatszámon működő mai csendes ventilátorok percenként csak 3
Ugyanakkor, ha a ventilátort sikerül a 4000–4250-es fordulatszám-tartományba gyorsítani, már 15 bitnyi adat nyerhető ki percenként. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gépkezelő felfigyel a támadásra, mivel ilyen fordulatszám mellett a ventilátor már nagy zajt csap. Ha viszont a csendes működést választja a támadó, a hangokat rögzítő eszköznek – például mobiltelefonnak – nagyon közel, körülbelül 1 méteres távolságban kell lennie a megtámadott eszköztől, ami nehézkessé teszi ezt az adatlopási módszert.
Néhány hónapja ugyanennek a kutatócsoportnak sikerült a „falon keresztül” is adatokat kinyernie egy megtámadott számítógépről úgy, hogy azt elektromágneses mezők generálására vették rá.
A G Data a kreatív támadási módok kapcsán arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben fontosabbá válhat a felügyelt vállalati számítógépek különböző paramétereinek folyamatos monitorozása.
Azt gondolhatnánk, hogy nem lehet jelszavakat ellopni egy olyan számítógépről, ami nincs hálózatba kötve, és még az
USB
portjai is le vannak tiltva. Az izraeli Ben-Gurion Egyetem szakemberei azonban igazolták, hogy egy elszigetelt gépről is kinyerhetőek adatok, ha egy kártevő segítségével ráveszik arra, hogy zajt adjon ki. Tekintve, hogy a digitális adatok nullákból és egyesekből állnak, ez nem is annyira meglepő: a ventilátor gyorsulása zajt kelt, amit a hangot feldolgozó egység egyesnek dekódol. Így a gyorsítás és lassítás ciklusaival egyesek és nullák közvetíthetőek. Az adatok kinyerése azonban egyáltalán nem gyors, az általában 1000 és 1600 közötti fordulatszámon működő mai csendes ventilátorok percenként csak 3
bit
átvitelére voltak képesek a kísérlet során. Egy 60–80 bites összetett jelszó ellopása így 20–26 percig tart. Ugyanakkor, ha a ventilátort sikerül a 4000–4250-es fordulatszám-tartományba gyorsítani, már 15 bitnyi adat nyerhető ki percenként. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gépkezelő felfigyel a támadásra, mivel ilyen fordulatszám mellett a ventilátor már nagy zajt csap. Ha viszont a csendes működést választja a támadó, a hangokat rögzítő eszköznek – például mobiltelefonnak – nagyon közel, körülbelül 1 méteres távolságban kell lennie a megtámadott eszköztől, ami nehézkessé teszi ezt az adatlopási módszert.
Néhány hónapja ugyanennek a kutatócsoportnak sikerült a „falon keresztül” is adatokat kinyernie egy megtámadott számítógépről úgy, hogy azt elektromágneses mezők generálására vették rá.
A G Data a kreatív támadási módok kapcsán arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben fontosabbá válhat a felügyelt vállalati számítógépek különböző paramétereinek folyamatos monitorozása.
