Szerver/Üzlet
Sulaki - 2016-01-21
A Veritas Technologies LLC bemutatta az európai közszféra és magánszektor adatkezelési módszereit feltérképező Databerg Report 2015 eredményeit. A felmérés szerint a munkavállalók úgy kezelik a vállalati rendszert, mint a saját infrastruktúrájukat, a vezetők pedig túlzott mértékben támaszkodnak a felhő alapú tárolási rendszerekre. Ezek nem csak a hatósági szabályozásokra lesznek hatással, hanem megnövelik az adatvesztés kockázatát is.
A kutatás keretében a Veritas közel 1500 embert kérdezett meg az EMEA régió 14 országában arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalati adatok értékes üzleti információvá alakítása során. A riport egy új jelenséget is bemutat, amelynek a jéghegyekhez hasonló tulajdonságai miatt a Databerg nevet adták a Veritas szakemberei. Eszerint a tárolt adatok három fő típusát különböztetik meg a szakemberek:
A Veritas felmérésének eredményei szerint az EMEA régióban a szervezetek adatállományának 54%-a sötét adat, 32%-a redundáns, elavult és triviális adat, és a jéghegy csúcsát jelentő hasznos üzleti adatok aránya csak 14%. Ha nem történik jelentős változás az adatkezelésben, akkor ez 811 milliárd eurós1 felesleges és elkerülhető adattárolási és -kezelési költséget jelent 2020-ra a vállalatok számára.
Ahogy a vállalatok egyre több adatot helyeznek át a felhőbe, hogy megbirkózzanak a növekvő adatmennyiséggel, a felhő alapú tárolás és feldolgozás az elkövetkezendő 12 hónap során a harmadával (33%-ról 45%-ra) növekszik majd az EMEA régióban. Nagy a kockázata, hogy a szervezetek a felhő alapú szolgáltatások bevezetésekor nem rendelkeztek megfelelő stratégiával a járulékos költségek kiszámításához, egy másik szolgáltatóra váltáshoz, illetve azzal kapcsolatban sem, ha egy esetleges vészhelyzet esetén az adatok felhőből való kivonására van szükség.
Mi okozza a Databerg jelenséget?
A felmérés három fő okot jelöl meg a Databerg jelenség növekedésére – azaz arra, miért csökken tovább az üzletileg hasznos adatok aránya:
A változó jogszabályok olyan jogi kérdéseket és üzleti kockázatokat is felvetnek, amelyek nem egyértelműek a vásárlás vagy a használat idején.
Ajánlások a riportból
Az alábbi lépések segítenek a vállalkozásoknak az értéket jelentő információk kinyerésében, és csökkentik a kapcsolódó kockázatokat is:
A kutatás keretében a Veritas közel 1500 embert kérdezett meg az EMEA régió 14 országában arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalati adatok értékes üzleti információvá alakítása során. A riport egy új jelenséget is bemutat, amelynek a jéghegyekhez hasonló tulajdonságai miatt a Databerg nevet adták a Veritas szakemberei. Eszerint a tárolt adatok három fő típusát különböztetik meg a szakemberek:
-
Kritikus üzleti adatok – Azok az adatok, amelyek elengedhetetlenek a folyamatos működéshez és a szervezet sikerességéhez. A kritikus üzleti adatok számára valós idejű proaktív védelmet és menedzselést kell biztosítani, amelyért felelősséget vállal a szervezet vezetése.
-
Redundáns, elavult és triviális (felesleges) adatok – Ezek a redundáns, azaz ismétlődő adatok, az elavult, azaz üzleti értékkel már nem rendelkező adatok, valamint a triviális adatok, amelyek csekély vagy semmilyen üzleti értéket nem hordoznak. A felesleges adatok mennyiségét proaktív módon minimalizálni kell, rendszeres és biztonságos törlés útján.
-
„Sötét” adatok – Ezek azok az adatok, amelyeknek az értéke még ismeretlen - Ugyanúgy tartalmazhatnak kritikus adatokat és haszontalan, felesleges adatokat is. Azonban így is, úgy is igénybe veszik a vállalat erőforrásait. A „sötét” adatokat célszerű a lehető leghamarabb feltérképezni, és megállapítani, hogy felesleges vagy üzleti szempontból kritikus adatoknak minősülnek-e.
A Veritas felmérésének eredményei szerint az EMEA régióban a szervezetek adatállományának 54%-a sötét adat, 32%-a redundáns, elavult és triviális adat, és a jéghegy csúcsát jelentő hasznos üzleti adatok aránya csak 14%. Ha nem történik jelentős változás az adatkezelésben, akkor ez 811 milliárd eurós1 felesleges és elkerülhető adattárolási és -kezelési költséget jelent 2020-ra a vállalatok számára.
Ahogy a vállalatok egyre több adatot helyeznek át a felhőbe, hogy megbirkózzanak a növekvő adatmennyiséggel, a felhő alapú tárolás és feldolgozás az elkövetkezendő 12 hónap során a harmadával (33%-ról 45%-ra) növekszik majd az EMEA régióban. Nagy a kockázata, hogy a szervezetek a felhő alapú szolgáltatások bevezetésekor nem rendelkeztek megfelelő stratégiával a járulékos költségek kiszámításához, egy másik szolgáltatóra váltáshoz, illetve azzal kapcsolatban sem, ha egy esetleges vészhelyzet esetén az adatok felhőből való kivonására van szükség.
Mi okozza a Databerg jelenséget?
A felmérés három fő okot jelöl meg a Databerg jelenség növekedésére – azaz arra, miért csökken tovább az üzletileg hasznos adatok aránya:
-
Az informatikai stratégiák az adatok felhalmozásán, azok mennyiségén alapulnak, nem pedig azok minőségén.
-
Növekvő bizalom az egyre népszerűbb „ingyenes” tárolási megoldások iránt (pl. felhő).
-
Az adatokkal kapcsolatos szabályozást a munkavállalók figyelmen kívül hagyják, ezzel veszélyeztetve a vállalati adatokat.
A változó jogszabályok olyan jogi kérdéseket és üzleti kockázatokat is felvetnek, amelyek nem egyértelműek a vásárlás vagy a használat idején.
Ajánlások a riportból
Az alábbi lépések segítenek a vállalkozásoknak az értéket jelentő információk kinyerésében, és csökkentik a kapcsolódó kockázatokat is:
-
Azonosítsuk a sötét adatokat, zárjuk ki a kockázatokat, és ismerjük fel a valóban értékes adatokat.
-
Töröljük a redundáns, elavult és triviális adatokat minél gyorsabban, így csökkenthetjük a nem kívánt költségeket.
-
Dolgozzunk ki a vezetők által is támogatott, működő stratégiát a strukturálatlan adatok kezelésére, amely bátorítja a megfelelő felhasználói viselkedést.
-
Növeljük a vállalkozás rugalmasságát a felhő alapú tároló környezetek megfelelő mértékű használatával.
1 32%-os felesleges elavult, vagy triviális adatmennyiség becsült költségeivel (közepes és nagyvállalatok esetében terabájtonként 3200€, kisvállalkozások esetében 4500€) és 44 zetabájt globális adatmennyiséggel számolva, 2020-ra.
