A NASA és a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának tudósai évekkel ezelőtt hatalmas célt t?ztek ki maguk elé: elhatározták, hogy egy szonda segítségével pontos adatokat gy?jtenek és jó minőség? fotókat készítenek a Naprendszer peremén keringő Plútóról – arról a misztikus és ismeretlen törpebolygóról, melyről még a Hubble ?rtávcső tükrei sem tudtak érdemleges információt szolgáltatni. Mivel a Plútó alaposabb megismerésével az egész galaxis titkaihoz is közelebb juthatunk, a világ ezekben a napokban feszülten várja, hogy a New Horizons ?rszonda július 14-én a Plútó közelébe érjen.

2015. július 14-én, a Plútó végső megközelítésekor, a szonda sebessége a törpebolygó gravitációs tere hatására várhatóan eléri a 14 km/s-ot. Ez azt jelenti, hogy a New Horizons m?szereinek kevesebb mint két órájuk lesz a Plútó fényképezésére, feltérképezésére, légkörének és földtani viszonyainak vizsgálatára. Ilyen sebesség mellett a legkisebb számítási hiba is katasztrófális következményekkel járhat, de a szonda irányítói bizakodóan várják a törpebolygó végső megközelítését.

A National Geographic Channel A Plútó vonzásában cím? különkiadása ezt a nem mindennapi küldetést követi nyomon és mutatja be meglepő részletességgel. Ám mindemellett Jason Silva m?sorvezető érdekes tények sokaságával is megismerteti a nézőket. Az expedíció tudományos hátterén túl többek közt megtudjuk, hogy ki és mikor fedezte fel a Plútót; hogy Walt Disney-t miért fogta meg annyira az égitest, hogy még egy rajzfilmfigurát is elnevezett róla; és hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió – a közvéleményt alaposan felingerelve – miért fosztotta meg a Plútót bolygó státuszától.

A Plútó vonzásában cím? filmet július 14-én 23 órakor mutatja be a National Geographic Channel. További információk: www.natgeotv.com/hu/a-pluto-vonzasaban
VIDEÓ:  https://www.youtube.com/watch?v=Fy0N6aPO4ms&feature=youtu.be

Tudta Ön, hogy...?
Érdekességek a Plútóról:

A mérések szerint a Plútó az elmúlt húsz évben folyamatosan távolodott a Naptól, tengelyferdesége pedig egyre nagyobbá vált. Ez utóbbinak köszönhetően ma már vannak olyan részei, ahonnan sose látni a Napot.

A Plútón két tényező befolyásolja az évszakokat: az egyik a Naptól való távolság, ami a keringési pálya excentricitása miatt az év során nagy mértékben változik; a másik pedig a törpebolygó tengelyferdesége, melynek köszönhetően hol az egyik, hol a másik pólus részesül nagyobb mennyiség? napfényben.

A tudósok szerint a Plútó légköre hol kitágul, hol összesz?kül, attól függően, hogy a törpebolygó éppen hol jár keringési pályáján.

A Plútót - az általa az iskolában akkoriban megismert alvilági istenség után - egy 11 éves angol kislány, Venetia Burney nevezte el a Lowell Obszervatórium nyilvános pályázatának keretében.

A Plútót a tudósok az egyik legizgalmasabb bolygónak tartják távolisága és ismeretlensége miatt. A Plútón olyan hideg uralkodik, hogy kezünk, ha a felszínén járva óvatlanul beleütnénk valamibe, darabjaira törne.

A Plútó megfigyelése igen időigényes folyamat, lévén egy plútói év körülbelül 250 földi évnek felel meg.