Érdekességek
MaxRay - 2015-07-14
Az irodaszerellátással foglalkozó I-COM â??Irodaellátás 2015â? címmel készített átfogó elemzést a piacról...
[%BOLD%]
A papír- és irodaszer piac m?ködéséről, az elmúlt 25 év változásairól készített átfogó elemzést az I-COM. A magán- és állami szektor kiszolgálásában is meghatározó társaság tanulmánya részletesen foglalkozik a vállalati- és kiskereskedelmi piac sajátosságaival, valamint kitér az igények és a kínálat változásaira is.
A kutatásból olyan érdekességek is kiderülnek, mint hogy a világon évente előállított 370 millió tonna papír több mint felét, 185 millió tonnát teszik ki a csomagolású célú papírok, míg a háztartási papírok a teljes mennyiség 7%-át, az író- és nyomópapírok pedig a fogyasztás 29%-át adják. Magyarországon 1989 óta mindössze 20 tonnával nőtt a teljes papírfogyasztás (1989: 890 ezer tonna; 2010: 910 ezer tonna). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar 91 kg papírt használ el egy évben, amivel hazánk jelentősen az EU átlag, 173 kg/év/fő alatt van.
Az elemzés megállapítja, hogy míg a rendszerváltást követő közel tíz évet a papír- és írószer kereskedelem szétaprózódása, az állami és céges beszerzések átláthatatlansága jellemezte, a 90-es évek második felétől egyre nagyobb súlyt képviselő központilag kontrollált közbeszerzések, valamint a vállalati kultúra, és ezzel együtt az igények változása a konszolidáció irányába hatottak. Az ezen megrendeléseket kiszolgáló, azaz egyenesen a végfelhasználók kiszolgálására szakosodott vállalkozások a hagyományos papíráruk és irodaszerek mellett immár számítástechnikai, nyomdaipari kellékeket, valamint létesítmény-üzemeltetési és konyhai termékeket is kínálnak. Azaz a vállalati szegmens jelentős része abban érdekelt, hogy szinte minden, az irodában megtalálható eszközt – a tuÌ?zoÌ?géptoÌ?l kezdve a bútorokon, nyomtatókon át a kávéig és egészségügyi papírig – mindent egy helyről szerezzenek be.
Az I-COM becslései szerint az állami megrendelések ma már a teljes, éves szinten körülbelül 100 milliárd forintos megrendelésállomány felét teszik ki. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami bevásárlások lényegesen nagyobb átláthatóságot biztosítanak, hiszen a pályázók „belelátnak” a közbeszerzési eljárások mozzanataiba, az értékelési szempontok és a versenyeztetés folyamata világos és nyomonkövethetoÌ?. Ugyanez nem mondható el a nem állami vállalati megrendelők esetében, akiket lényegében semmi nem köt.
A tanulmány részletesen foglalkozik a kiskereskedelem átalakulásával is: a kilencvenes évek elejétől a piacot elárasztották a tetszetős, a korábban megszokottnál sokszor jobb minőség? papír-írószerek, a nagyobb igények kielégítésében pedig átvették a főszerepet az eredetileg állami tulajdonú ÁPISZ-toÌ?l, ÁFÉSZ-toÌ?l, PIÉRT-toÌ?l a magánkézben levő kereskedelmi láncok – például a Pátria, a Pirex, vagy a Kontur -, valamint a hipermarketek.
A papír- és irodaszer piac m?ködéséről, az elmúlt 25 év változásairól készített átfogó elemzést az I-COM. A magán- és állami szektor kiszolgálásában is meghatározó társaság tanulmánya részletesen foglalkozik a vállalati- és kiskereskedelmi piac sajátosságaival, valamint kitér az igények és a kínálat változásaira is.
A kutatásból olyan érdekességek is kiderülnek, mint hogy a világon évente előállított 370 millió tonna papír több mint felét, 185 millió tonnát teszik ki a csomagolású célú papírok, míg a háztartási papírok a teljes mennyiség 7%-át, az író- és nyomópapírok pedig a fogyasztás 29%-át adják. Magyarországon 1989 óta mindössze 20 tonnával nőtt a teljes papírfogyasztás (1989: 890 ezer tonna; 2010: 910 ezer tonna). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar 91 kg papírt használ el egy évben, amivel hazánk jelentősen az EU átlag, 173 kg/év/fő alatt van.
Az elemzés megállapítja, hogy míg a rendszerváltást követő közel tíz évet a papír- és írószer kereskedelem szétaprózódása, az állami és céges beszerzések átláthatatlansága jellemezte, a 90-es évek második felétől egyre nagyobb súlyt képviselő központilag kontrollált közbeszerzések, valamint a vállalati kultúra, és ezzel együtt az igények változása a konszolidáció irányába hatottak. Az ezen megrendeléseket kiszolgáló, azaz egyenesen a végfelhasználók kiszolgálására szakosodott vállalkozások a hagyományos papíráruk és irodaszerek mellett immár számítástechnikai, nyomdaipari kellékeket, valamint létesítmény-üzemeltetési és konyhai termékeket is kínálnak. Azaz a vállalati szegmens jelentős része abban érdekelt, hogy szinte minden, az irodában megtalálható eszközt – a tuÌ?zoÌ?géptoÌ?l kezdve a bútorokon, nyomtatókon át a kávéig és egészségügyi papírig – mindent egy helyről szerezzenek be.
Az I-COM becslései szerint az állami megrendelések ma már a teljes, éves szinten körülbelül 100 milliárd forintos megrendelésállomány felét teszik ki. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami bevásárlások lényegesen nagyobb átláthatóságot biztosítanak, hiszen a pályázók „belelátnak” a közbeszerzési eljárások mozzanataiba, az értékelési szempontok és a versenyeztetés folyamata világos és nyomonkövethetoÌ?. Ugyanez nem mondható el a nem állami vállalati megrendelők esetében, akiket lényegében semmi nem köt.
A tanulmány részletesen foglalkozik a kiskereskedelem átalakulásával is: a kilencvenes évek elejétől a piacot elárasztották a tetszetős, a korábban megszokottnál sokszor jobb minőség? papír-írószerek, a nagyobb igények kielégítésében pedig átvették a főszerepet az eredetileg állami tulajdonú ÁPISZ-toÌ?l, ÁFÉSZ-toÌ?l, PIÉRT-toÌ?l a magánkézben levő kereskedelmi láncok – például a Pátria, a Pirex, vagy a Kontur -, valamint a hipermarketek.
