Szerver/Üzlet
business_guru - 2011-02-21
Az innováció minden területén pozitív változásokat hozhat a válság révén leblokkolt K+F+I szféra újraindítása, egy új tudástranszfer stratégia bevezetése...
A Gazdaságilag Hatékony Tudástranszfer szakmai m?helykonferencián innovációs szakemberek, egyetemi oktatók-kutatók és a befektetői oldal képviselői vitatták meg a hazai innováció helyzetét, lehetőségeit.
Az amerikai intézeteknek juttatott átlagos kutatási összeg majdnem kétszerese a vezető európai intézeteknek juttatott pénzeknek. Noha Magyarország regionális vezető szerepre esélyes, ehhez azonban komoly összefogásra, tudatos irányváltásra van szükség, amely eredményeként elkészülhet egy hatékony, nemzeti szint? tudástranszfer stratégia, amely a gazdaság katalizátora és Magyarország versenyképességének egyik megalapozója lehet.
A tudás-hasznosítás stratégiájának kialakítása így elsősorban gazdasági kérdés, emelte ki a konferencia megnyitóján Nyékyné dr. Gaizler Judit PPKE ITK dékánja. Ezt támasztja alá az is, hogy számos területen egyre nagyobb a kereslet a hazai kutatók eredményeire.
„ Itt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán több olyan biotechnológiai- információtechnológiai kutatás-fejlesztési projekt folyik, amelynek végén nagy eséllyel alakulhatnak meg olyan kisvállalkozások, melyek a munka eredményeit a gyakorlatba, az ipar számára ültetik át. Korábban már több ilyen vállalkozás is elindult, karunkon pl. a tapintás- érzékelés és a robotika területén .” – emelte ki a konferencia kapcsán Dr. Prószéky Gábor, az egyetem innovációs dékán- helyettese.
„ Korábban [%ITALIC%]a Pázmány Péter Program volt hivatott támogatni a Tudásközpontokat, melyek 2004-2009 közötti időszakban 3, illetve 4 éves támogatási periódusban koordinálták a specifikus kutatási területeket. Ezen konzorciális kutatási egységek képviselték hazánkban azon célokat, amelyek a hasznosítható tudást és technológia-transzfert kívánták meghonosítani. A program lezárult, és a Tudásközpontok várják, mi a kormányzati szándék a sorsukat illetően.” - [%ITALIC%][%ITALIC%][%ITALIC%]mondta Dr. Urbányi Béla a Szent István Egyetem tanszékvezetője.
A konferencia egyik szakmai kerekasztalában részt vevő kockázati befektetők szerint, a gazdaságilag hatékony tudástranszferhez nagy szükség van hozzáértő, speciálisan felkészült menedzserek képzésére, s a befektetések egyik legfőbb gátja ennek hiánya.
“ A Tudástranszfer lényegében segít megszerezni a kutatóknak azt a tudást, amely segítségével a már bizonyítottan m?ködő fejlesztések, gazdaságilag is látható eredményt produkáló vállalkozásokká növekedhetnek.” - hangsúlyozta Dr. Lacza Zsombor a Semmelweis Innováció vezetője.
Az egyetemek szerepe a tudásalapú gazdaságban kettős: képzett munkaerő biztosítása és új tudás létrehozása. A képzett munkaerő a meglévő álláshelyeket tölti be. Az új tudás, amennyiben hatékonyan eljut a gazdaságba, új cégekből, illetve megerősödött, növekedő, innovatív vállalkozásokból álló cégvilág kifejlődéséhez járul hozzá, ezzel a folyamat új adóbevételeket generál.
A sikeres tudástranszfer stratégia nem csak a gazdaság számára produkál eredményeket, új forrásokat, hanem eddig nem realizált bevételt is jelent az alulfinanszírozott kutatói rétegnek, s az egyetemek hírnevét is erősíti, felhelyezi őket az üzleti szempontból is sikeres egyetemek térképére.
Az amerikai intézeteknek juttatott átlagos kutatási összeg majdnem kétszerese a vezető európai intézeteknek juttatott pénzeknek. Noha Magyarország regionális vezető szerepre esélyes, ehhez azonban komoly összefogásra, tudatos irányváltásra van szükség, amely eredményeként elkészülhet egy hatékony, nemzeti szint? tudástranszfer stratégia, amely a gazdaság katalizátora és Magyarország versenyképességének egyik megalapozója lehet.
A tudás-hasznosítás stratégiájának kialakítása így elsősorban gazdasági kérdés, emelte ki a konferencia megnyitóján Nyékyné dr. Gaizler Judit PPKE ITK dékánja. Ezt támasztja alá az is, hogy számos területen egyre nagyobb a kereslet a hazai kutatók eredményeire.
„ Itt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán több olyan biotechnológiai- információtechnológiai kutatás-fejlesztési projekt folyik, amelynek végén nagy eséllyel alakulhatnak meg olyan kisvállalkozások, melyek a munka eredményeit a gyakorlatba, az ipar számára ültetik át. Korábban már több ilyen vállalkozás is elindult, karunkon pl. a tapintás- érzékelés és a robotika területén .” – emelte ki a konferencia kapcsán Dr. Prószéky Gábor, az egyetem innovációs dékán- helyettese.
„ Korábban [%ITALIC%]a Pázmány Péter Program volt hivatott támogatni a Tudásközpontokat, melyek 2004-2009 közötti időszakban 3, illetve 4 éves támogatási periódusban koordinálták a specifikus kutatási területeket. Ezen konzorciális kutatási egységek képviselték hazánkban azon célokat, amelyek a hasznosítható tudást és technológia-transzfert kívánták meghonosítani. A program lezárult, és a Tudásközpontok várják, mi a kormányzati szándék a sorsukat illetően.” - [%ITALIC%][%ITALIC%][%ITALIC%]mondta Dr. Urbányi Béla a Szent István Egyetem tanszékvezetője.
A konferencia egyik szakmai kerekasztalában részt vevő kockázati befektetők szerint, a gazdaságilag hatékony tudástranszferhez nagy szükség van hozzáértő, speciálisan felkészült menedzserek képzésére, s a befektetések egyik legfőbb gátja ennek hiánya.
“ A Tudástranszfer lényegében segít megszerezni a kutatóknak azt a tudást, amely segítségével a már bizonyítottan m?ködő fejlesztések, gazdaságilag is látható eredményt produkáló vállalkozásokká növekedhetnek.” - hangsúlyozta Dr. Lacza Zsombor a Semmelweis Innováció vezetője.
Az egyetemek szerepe a tudásalapú gazdaságban kettős: képzett munkaerő biztosítása és új tudás létrehozása. A képzett munkaerő a meglévő álláshelyeket tölti be. Az új tudás, amennyiben hatékonyan eljut a gazdaságba, új cégekből, illetve megerősödött, növekedő, innovatív vállalkozásokból álló cégvilág kifejlődéséhez járul hozzá, ezzel a folyamat új adóbevételeket generál.
A sikeres tudástranszfer stratégia nem csak a gazdaság számára produkál eredményeket, új forrásokat, hanem eddig nem realizált bevételt is jelent az alulfinanszírozott kutatói rétegnek, s az egyetemek hírnevét is erősíti, felhelyezi őket az üzleti szempontból is sikeres egyetemek térképére.
