A válaszadók a világ legkülönbözőbb helyeiről származtak, Észak-Amerikától kezdve Európán és Ázsián át Ausztráliáig és Latin-Amerikáig. Olyan embereket kérdeztek, akik aktív online felhasználóknak számítanak: 92 százalékuk használ online banki tranzakciókat és 80 százalékuk vásárolt legalább egyszer az Interneten az elmúlt hónapban.
 
A felmérés érdekes eredményekre vezetett: segített rávilágítani a fogyasztók felkészültségére, az online biztonsági helyzetre és arra, hogy mire számíthatunk 2010-ben.
 
Íme néhány fontosabb eredmény:
 
A fogyasztók jobban tudatában vannak a fenyegetéseknek, és továbbra is aggódnak. 2009-ben a válaszadók 76 százaléka állította, hogy tudja, hogy mit jelent az adathalászat és mekkora veszélyt rejt. Ez a szám 2007-hez képest – amikor mindössze a válaszadók 38 százaléka válaszolt hasonlóan – megduplázódott. Bár a tudatosság növekedett, a válaszadók 89 százaléka állította, hogy még mindig meglehetősen aggódik az adathalászat miatt.
 
Az adathalászat hatékonyabbá vált. Minden tíz vásárló közül durván három állította, hogy adathalász-csalás áldozata lett – ez komoly növekedés ahhoz képest, hogy 2007-ben a válaszadóknak csak öt százaléka válaszolta ezt. Az egyre kifinomultabb támadások és az egyre szerteágazóbban célba vett webhelyek mellett ebben valószínüleg az is szerepet játszik, hogy egyre több adathalász-támadást indítanak.
 
Az új fenyegetések új kockázatokat eredményeznek. Még mindig nagyon kevés figyelem vetül az olyan újfajta veszélyekre, mint a telefonos adathalászat („vishing”), illetve az -ben vagy szöveges üzenetek formájában indított adathalász-támadások („smishing”). A válaszadóknak mindössze 25 százaléka van tisztában a vishing, 33 százaléka a smishing veszélyeivel. Ez komoly aggodalomra ad okot, mivel az RSA megfigyelése szerint az ilyenfajta támadások gyakorisága gyorsan növekedett az elmúlt 12 hónapban – és ha ehhez még hozzávesszük, hogy a fogyasztók nem is nagyon vannak tudatában a veszélynek, akkor ez a következő évben komoly problémákat okozhat.
 
Az online fenyegetések nem csak a banki tranzakciókra vonatkoznak. A fogyasztók mindennapi életében egyre nagyobb szerephez jut az Internet. Az online viselkedésmódok változását követve az RSA arról is kérdezte ügyfeleit, hogy mennyire aggódnak amiatt, hogy mások hozzáférnek személyes adataikhoz vagy ellopják azokat a rendszeresen látogatott online helyszíneken (például az egészségügyi és kormányzati portálokon, vagy a társadalombiztosítási webhelyeken). A válaszok az „eléggé aggasztó”-tól a „nagyon aggasztó”-ig terjedtek az online bankolás (86 százalék) esetében, míg az egészségügyi portálnál 64 százalék, a kormányzati portálnál 68 százalék, a társadalombiztosítási webhely esetében 81 százalék válaszolta ezt. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a leginkább védendőnek és a legértékesebbnek a pénzügyi információkat tartják az emberek, ugyanakkor valószínüleg nincsenek tudatában annak, mi mindent tehetnek a számítógépes bünözők egy teljes személyes információs profil birtokában és hogy ez mennyire értékes számukra egy sima bankszámlához vagy hitelkártyaszámhoz képest.
 
A fogyasztók erősebb biztonságra vágynak és készek használni azt. A felmérésben megkérdezettek 80 százaléka azt mondta, hogy a bankoknak erősebb biztonsági eszközöket kell használniuk, az online banki belépésnél nem elég a felhasználónevet és jelszót bekérni. 90 százalékuk elvárja, hogy a banki figyelje az internetes banki tranzakciókat. Amikor pedig a biztonsági szolgáltatások használatáról kérdezték őket, az emberek 98 százaléka állította, hogy meglehetősen vagy nagyon is kész erősebb biztonsági eszközöket használni.
 
Az ügyfelek bizalma közvetlenül befolyásolja a tranzakciók számának növekedését. Arra a kérdésre, hogy az erősebb biztonság befolyásolná-e az online tranzakciók iránti bizalmukat, a válaszadók 92 százaléka azt válaszolta, hogy igen, erősítené azt. Amikor arról kérdezték őket, milyen hatással lennének a felhasználónév és jelszó megadásán túlmutató erősebb biztonsági funkciók azt, ahogyan online interaktív kommunikációt folytatnak, dolgokat vásárolnak vagy megadják a személyes adataikat a rendszeresen látogatott webhelyeken, 72 százalékuk azt válaszolta, hogy ettől valószínüleg szívesebben kommunikálna és adna meg személyes információkat online.