Napjainkban a legtöbbször a netbook-októl vagy új ultra alacsony fogyasztású gépektól hangos a média, pedig a többi szegmensben is vannak újdonságok. A 14 gépek nagy előnye, hogy picivel karcsúbbak és kecsesebbek 15.4 colos társaiknál miközben megközelítőleg hasonló technikai paraméterekkel rendelkezhetnek, hiszen van hely grafikus kártyának, megfelelő hütésnek az erősebb komponensekhez és az optikai meghajtó kényelméről sem kell lemondanunk. Mostani tesztalanyunk is egy ilyen 14 colos univerzális masina.
 
Külsőségek
 
A noteszgép fedele kellően merev és megfelelő védelmet nyújt a kijelzőnek vastagságát pedig a széleinél kecses ívek takarják szemünk elől, így formailag kellemes az Asus N sorozatra emlékeztető ám lényegesen könnyedebb fedéllel van dolgunk. A tető a cég új Infuison technológiájával készült, mely mérsékelten karcálló és ezúttal egy szálcsiszolt fémet utánzó mintát kapott a sötétszürke fedél, mellyel a belsőnél is találkozhatunk. Sajnos a fedél illetve a belső részen található fekete és szálcsiszolt utánzatú borítások fényes, csillogó bevonatot kaptak, mely addig gyönyörü míg hozzá nem ér valaki, ugyanis a gép kész ujjlenyomat mágnes. Ha egy társaság ujjlenyomatait szeretnénk ellopni elég csak körbeadnunk a gépet és garantáltan az összes ujjnyomot megtaláljuk a gép minden porcikáján.
 
A fedelet felnyitva egy aránylag klasszikus az Asus gépekre jellemző látvány fogad minket. A klaviatúra kivételével minden csillogó fényes szálcsiszolt mintázatú a csuklótámasz és az oldalsó borítás, míg a kijelző körül fekete (csakhogy mindig legyen mit takarítani). A billentyüzet feletti teljesen sima és mintázat mentes részben az ExpressGate/teljesítmény szabályzó illetve a hagyományos bekapcsoló gombot találjuk, valamint a merevlemez, NumLock és a CapsLock jelző fényét. Habár hely lett volna bőven és még a design-t sem rontotta volna semmilyen gyorsgombot vagy multimédiás kezelőpanel sem került a gépre. Így minden funkcióhoz az Fn kombinációkat kell használjuk kivéve a illetve a kikapcsolásához, melyet egy közös tolókapcsolóval iktathatunk ki a gép elején.
 
A billentyüzet még a hagyományos sorozatból való, nem az új U és UL sorozatok lekerekített gombos és nem utolsó sorban háttér világításos modelljei közül való, ám ettől eltekintve jól használható és kényelmes megfelelő alátámasztással. Az érintőpad az belső csuklótámasz anyagából lett kialakítva ám a fényes felületet enyhén eltérő tapintású bevonat váltja fel az érintés érzékeny területen. Sajnos az enyhe felület különbség és az árnyalatnyi süllyesztés nem elegendő, hogy „vakon” is biztosan érezzük az érintő felület szélét. A 7.0 Synaptics mellett még nem multitouch támogatást is biztosító eszközmeghajtó hanem a hagyományos funkcionalitást nyújtó található. Az egérgombok jól használhatóak nincs holtjátékuk és bárhol megnyomjuk biztos érintkezést és reakciót kapunk.
 
Hangoskodás
 
Fura mód a mikrofon a sok-sok évvel ezelőtti gépeket idézve a billentyüzet fölé a zsanér mellé került, nem pedig a webkamera mellé, ami akusztikailag nem a legszerencsésebb megoldás.
 
A notebook-on előre lefelé fordítva kerültek a hangszórók, melyek az Altec Lansing mühelyéből származnak. A hangszórókat ezen felül Premium Sound hangzásjavító rendszer is kiegészíti, így a hangminőség átlagon felüli ám a hangerő messze átlag alatti marad. Mindent maximumra tekerve is jó közepesnek mondható a hangerő, de egy rosszabb, illetve csendesebb hangsávval rendelkező filmnél már komoly gondjaink lehetnek.
 
[%IMAGB=11525%] Hő, zaj, üzemidő
 
A notebook hütése meglehetősen csendes és még teljes terhelés esetén sem kell a ventilátor miatt aggódnunk. A hő eloszlás nem túl szerencsés, mivel az előre helyezett akkumulátor és a gép belső felépítése miatt a billentyüzet bal oldala kissé felmelegszik, mely a bal oldali csuklótámasz és főképpen az érintőpad területén tovább fokozódik.
 
Tesztmodellünkben egy meglehetősen kis kapacitású akkumulátor volt, mely teljes terhelés, 80 százalék körüli fényerő mellett alig több mint egy óra húsz perc üzemidőt biztosít, de még takarékoskodva sem sajtolhatunk ki bekapcsolt adóvevő mellett 2 és fél óránál többet, ami gyászosan kevés egy ekkora teljesítményü képtől. A piaci modellekben várhatóan már nagyobb üzemidőt biztosító áramforrást találunk.
 
 
[%IMAGB=11526%] Belső rendszerek
 
Tesztmodellünkben egy viszonylag réginek számító Dual-Core T3000-es dolgozott, mely 1.8 GHz-es órajelen üzemel és 1 másodszintü gyorsító tárat tartalmaz. A végleges, hazánkban forgalomba kerülő modellekben két féle architektúra lesz elérhető egy és egy változat. Az Intel rendszerü változatnál Dual-Core T4300-as CPU (2.1 GHz, 800 , 1 MB másodszintü gyorsító tár) dolgozik SiS lapkakészlet mellett. Az AMD alapú modellben egy Athlon64 NEO MV-40 CPU lesz , mely 1.6 GHz-es , 512 másodszintü gyorsító tárat tartalmaz majd és mindössze 15 W-ot fogyaszt szemben az Intel CPU 35 W-os fogyasztásával.
 
Egyéb tekintetben nincs különbség a két modell felszereltsége és felépítése közt. Mindkét változatban DDR2 800 MHz-es memória modulok kaptak helyet, összesen 4 rendszermemóriát biztosítva. A grafikus teljesítményről pedig egy 512 MB saját memóriával rendelkező ATI Mobility Radeon HD4570 gondoskodik. A videokártya Mark 2006-ban 2931 pontot ért el, ami nem rekord, de jól mutatja, hogy a gép képes 3D játékok futtatására habár a Crysis nagy felbontásokon biztos nem fog menni.
 
A 14 colos 1366x768 pixles csillogó bevonatú valós 16:9-es arányokkal rendelkező képernyő fölül természetesen nem hiányzik az 1.3 webkamera sem.
 
[%IMAGB=11528%]A notebook elrendezése igazán jól sikerült. Fura de egyáltalán nem zavaró módon bal oldalra kerültek a hang csatlakozók, valamint két és a csatlakozó, illetve a töltő és a Gigabites kártyához kapcsolódó hálózati csatlakozó is. Ezen felül az elülső rész felé közeledve tisztes távolságra az foglalat kapott helyet. A memóriakártya olvasó a gép elején, közép tájt helyezkedik el, míg egy további USB kapu a gép hátuljára került az csatlakozóval együtt. A portok mindenhol kellő távolságra vannak egymástól, nem kell aggódnunk sem egy duci pendrive vagy két bumfordi csatlakozó ütközése miatt.
 
Sajnos a három USB kapu esetenként kevés lehet, illetve nincs FireWire, vagy szabványos csatoló sem, bár ez utóbbit egyre gyakrabban hagyják le a gyártók ami részben érthető, hisz az esetek 98 százalékában soha nem használjuk.
 
A csatlakozási lehetőséget közt a vezetékes portok mellett beépített Bluetooth 2.1-es adóvevőt és 802.11b/g/n képes WLAN modult is találunk.
 
Összegzés
 
Az Asus F83S nem egy multimédiás erőgép és minden bizonnyal a profi játékosok sem ezt a modellt fogják választani. Ezzel szemben egy nagyon is sokoldalú és minden szempontból életképes alternatíva lehet a netbook-okkkal szemben, hiszen az AMD modell 149900 míg az Intel alapú változat 159900 forintba kerül, ami alig több a 12 colos netbook-ok árától. Ezért az összegért azonban egy irodai feladatokra kiváló, és egyszerübb grafikai munkákhoz, sőt játékhoz is használható gépet kapunk, mely rendelkezik minden olyan alapvető funkcióval, amire egy átlag felhasználónak szüksége lehet. A roppantul kedvező ár/érték arány mellet az sem elhanyagolható, hogy egy -Ready felbontású kijelzővel szerelt pedig egy 14 colos 2.4 kg-os gépről beszélünk, mely kategóriájának nem a legkönnyebb tagja, viszont egy 15.4 colos géptől lényegesen egyszerübben hordozható ami még vonzóbbá teszi. Mindenkinek ajánljuk aki egy megfizethető teljes értékü gépre vágyik, melyben a nagyfelbontású videók és sok játékhoz is elegendő teljesítmény lapul.