Érdekességek
business_guru - 2009-09-29
A szélessávú internet penetráció és használat növekedésének pozitív versenyképességi hatása egyértelmü mind a nemzetgazdaság, mind a vállalkozások, mind pedig a lakosság szintjén...
A szélessávú
A válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés egyik kiemelkedő katalizátora, hajtóereje lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés, versenyképesség szempontjából. Bár a fentiekkel alapvetően mindenki egyetértett, azonban a kérdésről évek óta nem folyt Magyarországon érdemi szakmai párbeszéd, illetve nem készül stratégia, és elmaradtak a konkrét lépések is. (Gond az is, hogy a „szélessávot” használók nincsenek kellően tájékoztatva annak előnyeiről és főképp a jelen gazdasági helyzetben fontos spórolási lehetőségekről, mint például az ingyenes
A Szélessáv Alapítvány azzal a szándékkal hozta létre a Szélessáv Mühely független szakmai kezdeményezést, hogy forúmot biztosítson a civil, az államigazgatási, a szolgáltatói és a kutatói szféra szakembereinek a folyamatos szakmai párbeszédre a szélessávú elektronikus kommunikációt, illetve a magyar információs társadalom fejlődését érintő legfontosabb kérdéseiben.
A fenti elképzelések gyakorlati megvalósításának első jelentős lépéseként a Szélessáv Mühely 2009. szeptember 21-én szakmai megbeszélést szervezett, amelyen megvitatásra került a nyár elején elkészült "Vitairat a szélessávról" címü tanulmány, illetve új mühelytag felvételéről is döntés született.
A Mühely munkájához újonnan csatlakozott a Nokia Siemens Networks, a Hewlett-Packard, a Sanofi-Aventis, a EnterNet, és a Netvisor, akik bemutatták tevékenységüket és kifejtették a célkitüzéssel kapcsolatos véleményüket is. Ezt követően az új, illetve régi tagok közösen elfogadtak egy „Akcióprogramot” amely alapján folytatják a közös cél érdekében kifejtett tevékenységüket, különös tekintettel a digitális önibzalom, közbizalom és közbiztonság területeire fókuszálva.
A találkozón az iparági partnereken (Telekom, Invitel, Nokia Siemens Networks, Hewlett-Packard, EnterNet, Netvisor, Sanofi Aventis) kívül részt vettek a Kormányzat képviselői is, többek között az Infokommunikációért felelős szakállamtitkár, az NHH, a KHEM, az NT KHT., illetve az APEH képviselői, akik szintén egyetértettek a megfogalmazott prioritásokkal, illetve a kitüzött célokkal.
Megállapodás született arról is, hogy október 5-ig minden partner írásban is eljuttatja álláspontját, véleményét szervezők részére a magyarországi teendőkkel kapcsolatosan, figyelembe véve az Unió
internet
penetráció és használat növekedésének pozitív versenyképességi hatása egyértelmü mind a nemzetgazdaság, mind a vállalkozások, mind pedig a lakosság szintjén…
A válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés egyik kiemelkedő katalizátora, hajtóereje lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés, versenyképesség szempontjából. Bár a fentiekkel alapvetően mindenki egyetértett, azonban a kérdésről évek óta nem folyt Magyarországon érdemi szakmai párbeszéd, illetve nem készül stratégia, és elmaradtak a konkrét lépések is. (Gond az is, hogy a „szélessávot” használók nincsenek kellően tájékoztatva annak előnyeiről és főképp a jelen gazdasági helyzetben fontos spórolási lehetőségekről, mint például az ingyenes
VoIP
szolgáltatások használata, melynek témáját a mobilszolgáltatók erősen kerülik. A Szerk.)
A Szélessáv Alapítvány azzal a szándékkal hozta létre a Szélessáv Mühely független szakmai kezdeményezést, hogy forúmot biztosítson a civil, az államigazgatási, a szolgáltatói és a kutatói szféra szakembereinek a folyamatos szakmai párbeszédre a szélessávú elektronikus kommunikációt, illetve a magyar információs társadalom fejlődését érintő legfontosabb kérdéseiben.
A fenti elképzelések gyakorlati megvalósításának első jelentős lépéseként a Szélessáv Mühely 2009. szeptember 21-én szakmai megbeszélést szervezett, amelyen megvitatásra került a nyár elején elkészült "Vitairat a szélessávról" címü tanulmány, illetve új mühelytag felvételéről is döntés született.
A Mühely munkájához újonnan csatlakozott a Nokia Siemens Networks, a Hewlett-Packard, a Sanofi-Aventis, a EnterNet, és a Netvisor, akik bemutatták tevékenységüket és kifejtették a célkitüzéssel kapcsolatos véleményüket is. Ezt követően az új, illetve régi tagok közösen elfogadtak egy „Akcióprogramot” amely alapján folytatják a közös cél érdekében kifejtett tevékenységüket, különös tekintettel a digitális önibzalom, közbizalom és közbiztonság területeire fókuszálva.
A találkozón az iparági partnereken (Telekom, Invitel, Nokia Siemens Networks, Hewlett-Packard, EnterNet, Netvisor, Sanofi Aventis) kívül részt vettek a Kormányzat képviselői is, többek között az Infokommunikációért felelős szakállamtitkár, az NHH, a KHEM, az NT KHT., illetve az APEH képviselői, akik szintén egyetértettek a megfogalmazott prioritásokkal, illetve a kitüzött célokkal.
Megállapodás született arról is, hogy október 5-ig minden partner írásban is eljuttatja álláspontját, véleményét szervezők részére a magyarországi teendőkkel kapcsolatosan, figyelembe véve az Unió
POST
i2010 stratégiájában megfogalmazott alapgondolatokat. A beérkező véleményekből a Szélessáv Mühely egy konszenzusra épülő dokumentumot készít, amelyet október 9-ig eljuttat az Európai Bizottságnak, ekkor zárul ugyanis az a konzultációs folyamat, amely alapvetően határozza majd meg az Unió jövőbeni infokommunikációs stratégiáját.