A zöld informatika külföldön ma már kiemelten kezelt kérdés; az érintett ipar szereplőinek innovációs és termékfejlesztési tevékenysége jórészt a környezetvédelem jegyében folyik. A legújabb termékek és megoldások zöme ma már energiatakarékos, környezetbarát anyagokból készül, mert egyre több informatikai cég ismeri fel: minden feleslegesen elhasznált erőforrás egyúttal környezetkárosító hatású pénzpazarlás is. Az október 2-án, a World szervezésében megrendezett, első Green IT konferencia előadói bemutatták „zöld” megoldásaikat és hangsúlyozták, hogy a környezettudatos informatika nem merül ki pusztán az energiatakarékos eszközök használatában.
 
A KVVM képviseletében Bozó Pál nyitotta meg a Green IT elnevezésü konferenciát. A minisztérium megbízottja üdvözölte az első olyan kezdeményezést, amelynek célja, hogy a civil, az üzleti és az állami szektor közösen lépjen fel a környezettudatos informatika hazai elterjesztése érdekében. Beszédében kitért arra is, hogy az ICT szektornak komoly szerepe van a környezetvédelemben. Példaként említett egy 2008-ban készült, informatikai igazgatóknak szóló ajánlást, amelyben az első helyen a green IT megoldásokat javasolták a szakterület vezetőinek. Megemlítette továbbá, hogy intézményen belül már maguk is sokat tettek a zöld IT területén.
 
A konferenciát megelőző sajtóeseményen dr. Zombor Ferenc, a zöld ombudsmani hivatal főosztályvezetője már említést tett arról, hogy a hivatal kiemelten kezeli a környezettudatosságra vonatkozó – az informatikát is érintő – szemléletformálás elősegítését és támogatását. A konferencián erről, valamint a környezetvédelem jogi vonatkozásában megvalósuló ombudsmani programokat és terveket ismertette (pl. eOmbudsman, környezeti-jogi adatbank).
 
A konferencia platina partnere, az IBM Magyarország szakemberei olyan környezetbarát megoldásokról számoltak be, ahol a virtualizáció (több logikai gép egy fizikai gépre történő migrálása) játsza a kulcsszerepet. A zöld IT egyik megközelítésében a felhasznált energia megfelelő és hatékony felhasználásáról szól, amit a legújabb generációs szerverek kiváló Watt/teljesítmény mutatója, a szerverek virtualizációja segít elő. Másik megközelítésben pedig a felhasznált anyagok környezetbarát mivolta és a leselejtezett gépek megfelelő kezelése, újrafelhasználása jelenti. Mindkét megközelítésben az IBM régóta eredményes, tesz és fog tenni további erőfeszítéseket.
 
A Sun Microsystems Magyarország az ún. ECO programját, vagyis környezet- és gazdaságosság központú szemléletét mutatta be. Fischer Erik, a cég müszaki igazgatója elmondta, hogy a környezetvédelem és az energiatakarékosság jegyében a szerverekben nem használnak PVC-t, valamint az újrahasznosítás megkönnyítésére a müanyag burkolatot fémre cserélik. Az előadó beszámolt a SUN által fejlesztett és az iparág legalacsonyabb fogyasztású, nagy teljesítményü szerverprocesszoráról, illetve az új, egy konténerben elhelyezett adatközpontról, amely a speciális vízhütéses technológiának köszönhetően a hagyományos adatközponthoz képest 40%-kal kedvezőbb hütési költséggel müködik.
 
A konferencián előadóként szerepelt a Gigabyte is, amely az alaplapgyártók közül az elsők között tett környezetbarát kezdeményezést: 2006-ban bejelentette az alaplapok élettartamának megnövelésére vonatkozó ún. ultra tartós szabványt, ami tavaly már jelentősen csökkentett müködési hőmérsékletet és megnövelt élettartamot is jelentett. Garami Ákos előadásában beszélt az idén tavasszal bevezetett új funkcióról, amely által az alaplap áramfogyasztása igény szerint változtatható és akár 70%-kal képes csökkenteni a felhasznált energiamennyiséget.
 
Dr. Kilbertus Viktor a D-Link-től a hálózati eszközök által megspórolható energiapotenciálra hívta fel a figyelmet: a gyártó által kínált zöld-termékek segítségével akár 80% megtakarítás érhető el, mert a környezettudatos Green technológiával a a hálózati kábel hosszához igazítja a jelerősséget, így a lehető legkisebb energia-befektetéssel valósítja meg az „átvitelt”. Egyúttal alvó üzemmódba állítja az adott csatlakozást, ha a kábel túloldalán lévő készülékeket kikapcsolták. A D-Link előadója elmondta, hogy bár a cégek többsége már rendelkezik „zöld megoldással”, az erre való igény vagy kereslet a beszerzési döntésekben mégsem jelenik meg, mivel a tender kiírásokban nem szerepel feltételként, szempontként a környezettudatosság.
 
A konferencián résztvevő „zöld” cégek előadói között Stewart Oldroyd, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az ún. Tiszta Informatika programot ismertette. Ennek értelmében a cég nem csak termékeiben és szolgáltatásaiban felel meg a környezetvédelmi elvárásoknak, de szem előtt tartják a társadalmi felelősségvállalást is.
 
Szarka Attila, az rendszermérnöke beszélt a résztvevőknek az adatközpontok hatékonyságáról és arról, hogy az informatikai eszközök mellett a kiszolgáló infrastuktúra milyen megoldásokkal járulhat hozzá az informatika kizöldítéséhez.
 
„A legjobb hulladék, ami nem keletkezik” – kezdte előadását Baranyák Zoltán, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szakértője. Előadásában továbbá hangsúlyozta, hogy a számítógépek számának növekedése – ismert jótékony hatása mellett – az elektronikai hulladékok mennyiségi növekedését is okozza: 2010-re az összesen legyártott (és hulladékká vált gépekkel együtt) -k száma elérheti a 2,9 milliárdot. Ez a hulladék jelentős környezetkárosító faktort jelent már most és a jövőben még inkább. De emellett a hulladékká vált számítógépek sokfajta újrafelhasználható értékes anyagot is tartalmaznak. A rengeteg veszélyes vegyi anyagból és müanyagból készülő, de egy idő után elavult számítógépek megfelelő feldolgozása és újrafelhasználása meghatározó jelentőségü.
 
A HuMuSz által elmondottakhoz jól illeszkedett az Inter-Metalex Kft. előadása, amelyben Tihanyi Ervin cégvezető kifejtette, hogy bár évente kb. 130 ezer tonna e-hulladék keletkezik hazánkban és ennek mindössze 30%-át hasznosítják újra, mégis az e-hulladékok kezeléséről és átvételéről szóló törvény 2005-ös hatályba lépése óta itthon is fejlődésnek indult a terület.
 
Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója már előadásának kezdetén jelezte, hogy milyen nagyra értékeli az IT szektor lehetőségeit az üvegház hatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésében. Ezzel a kérdéssel a WWF már 2000 óta foglalkozik. Mai prezentációjukban több kutatási eredményről is beszámoltak. Bemutatták például, hogy míg az IT szektor az antropogén eredetü ÜHG kibocsátás 1-2%-áért felelős, addig a ma létező IT megoldások elterjesztésével a globális kibocsátások 7-25%-al is csökkenhetnek. Konkrét példák sorának bemutatása után, a WWF előadója felvázolt egy részletes javaslatot arra vonatkozóan, hogy az első évi 1 milliárd tonna kibocsátás-csökkentés milyen IT megoldásokkal érhető el. A WWF szerint vizsgálandó az is, hogy a magyarországi IT kapacitásokra építve válhat-e kitörési ponttá a kibocsátás-csökkentést elősegítő IT megoldások kifejlesztése és nemzetközi elterjesztése.