Érdekességek
MaxRay - 2008-09-24
A magyar kisvállalkozások nem képesek hatékonyan védekezni az informatikai környezet biztonságát fenyegetÅ? veszélyek ellen…
A magyar kisvállalkozások nem képesek hatékonyan védekezni az informatikai környezet biztonságát fenyegető veszélyek ellen…
A Symantec elemzéséből az is kiderül, hogy a magyarok a legsebezhetőbbek közé tartoznak Európában: minden ötödiket veszteség éri védelmi hiba miatt. Ez a magyar válaszadók szerint nagyrészt az alkalmazottak hibája. A magyar kisvállalatok 89 százaléka nem alkalmaz informatikai vezetőt.
A Symantec európai kisvállalkozások védelmi magatartásáról szóló kutatása alapvető hibákat és hiányosságokat tárt fel. Nem csak azoknál a cégeknél, melyek nem fordítanak elegendő figyelmet a biztonságra, azoknál is, amelyek tisztában vannak azzal, milyen fontos a biztonság. A statisztikában az a legaggasztóbb, hogy a magyar válaszadók 16 százaléka vallotta be: a közelmúltban akadt kézzelfogható üzleti veszteséget okozó védelmi problémája. Közel tíz százalékuk anyagi veszteségről is beszámolt.
A felmérésben kilenc európai ország 874 válaszadójának válaszait elemezte a Symantec. Az eredmény: bár sokan odafigyeltek a „mindennapos” veszélyekre, így a vírusokra (93 százalék), a levélszemétre (91 százalék) és a trójaiakra (82 százalék), jelentős számú válaszadó nem védekezett kellő mértékben az újabb veszélyforrások okozta védelmi problémák, például a bothálózatok ellen. A megkérdezett magyar válaszadók mintegy fele (pontosan 48 százalék) pedig azt sem tudta, mi az a bothálózat. Az újabb keletü veszélyforrásokat, például a minnowingot – a kishalak „lehalászását” és a whalinget – a bálnavadászatot, ahol a cég vezetését akarják „szigonyvégre” kapni, sok kisvállalkozásnál még nem is ismerik. A magyar válaszadók 80 százaléka nem tudja, mi az a „minnowing”, 73 százalék pedig nem tud semmit a „bálnavadászatról”.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a védelmi szakma ismeretterjesztő munkája és az oktatások ellenére az európai kisvállalatok alkalmazottai még mindig nem vették tudomásul, hogy az informatikai környezet biztonságáért mindenki felelős. A magyarok itt eltérnek a 28 százalékot mutató európai átlagtól: sokkal nagyobb arányban gondolják (51%), hogy a biztonság megteremtése nem csak a menedzsment, hanem mindenki felelőssége. Az európaiak negyven százaléka az informatikai vezetőre hárítja a felelősséget, míg a magyaroknak csak 16 százaléka. A megkérdezettek mintegy harmada (32 százalék az európai átlag, 33 a magyar) szerint az ügyvezető igazgató a felelős. Ennek hátterében persze az is meghúzódik, hogy a magyar kisvállalatok 11 százalékánál létezik csupán IT menedzseri poszt, ami szignifikáns különbség a 33 százalékos európai átlaghoz képest.
Arra a kérdésre, hogy a cég hogyan jutott informatikavédelmi megoldásokhoz, csak a magyarok 24 százaléka válaszolta azt, hogy informatikai szakértő cég segítségével. 53 százalék viszont egy áruházlánchoz tartozó üzletben, a polcról vásárolta. Ez riasztó arány, hiszen az áruházláncok nem kifejezetten a vállalati megoldásokra specializálódtak. Még meglepőbb volt, hogy kilenc százalék valamelyik magazin ingyenes mellékleteként kapott lemezre bízta vállalkozása védelmét.
[%IMAGE=7295%] „A Symantec természetesen örül annak, hogy a kisvállalkozások tudatában vannak a számítástechnika korszakának veszélyeinek. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a vállalkozások nagy része nem gondol a megelőzésre. Ritkán telepítik a változó veszélykörnyezettel szembeszállásra képes megfelelő infrastruktúrát”[%ITALIC%] – hangsúlyozta Gombás László, a Symantec vezető rendszermérnöke. [%ITALIC%]„A vírusirtó megoldások és a tüzfalak, bár alapvető fontosságúak, önmagukban nem elegendőek a vállalkozás megfelelő védelméhez. Márpedig a minden részletre kiterjedő védelem nélkül a kisvállalkozások komoly veszélybe kerülhetnek.
[%ITALIC%]
„A kisvállalkozásoknak fel kell ismerniük, hogy a vevőikről és partnereikről tárolt információ ugyanolyan értékes, mint bármely más vagyonuk. Ennek bármilyen sérülése súlyos következményekkel járhat, a jövőbeni nyereségességüket kockáztathatja”[%ITALIC%] – tette hozzá Teasdale Harold magyarországi területi igazgató.
A rendszerek leállása és az információvesztés a vállalkozások márkáira, az ügyfelek hüségére és végső soron a bevételekre leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Ezért fontos, hogy a kisvállalkozások olyan egyszerü és gazdaságos informatikai védelmet alakítsanak ki, amely a cég biztonsága elleni legcélratörőbb kísérletnek is képes ellenállni”- folytatta Teasdale Harold.
[%IMAGE=7296%] A vizsgált magyar cégek 16 százalékát érte olyan támadás vagy rendszerösszeomlás az elmúlt évben, amely információvesztést és üzleti veszteséget okozott. A támadásokat főként vírusok, férgek és trójaiak okozták. Emellett az alkalmazottak hibájából bekövetkezett rendszerösszeomlások vagy információvesztések száma miatt is nyugtalanság töltheti el az európai vállalkozások tulajdonosait.
[%ITALIC%]
„A felkészületlenségre jó példa lehet, mit válaszoltak a cégek informatikai védelem frissítésével kapcsolatos kérdésre” – folytatta Gombás László. [%ITALIC%]„Csak 39 százalékuk teszi ezt naponta, 15 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig havonta frissít. A legnagyobb baj az, hogy két százalékuk csak évente frissíti védelmét, 20 százalékuk pedig akkor, »amikor a frissítés elérhető«. Igen nyugtalanító, hogy két százalékuk csak akkor teszi ezt, amikor már támadják!”
A korszerü informatikai rendszerek és infrastruktúra veszélyeiről szóló kérdésre válaszolva kiderül: az informatikai vezetők nagy részének (62 százalék) a vezeték nélküli hálózatok okozzák a legtöbb álmatlan éjszakát. Ezt a mobiltelefonok miatti gondok követik 44 százalékkal.
A Symantec elemzéséből az is kiderül, hogy a magyarok a legsebezhetőbbek közé tartoznak Európában: minden ötödiket veszteség éri védelmi hiba miatt. Ez a magyar válaszadók szerint nagyrészt az alkalmazottak hibája. A magyar kisvállalatok 89 százaléka nem alkalmaz informatikai vezetőt.
A Symantec európai kisvállalkozások védelmi magatartásáról szóló kutatása alapvető hibákat és hiányosságokat tárt fel. Nem csak azoknál a cégeknél, melyek nem fordítanak elegendő figyelmet a biztonságra, azoknál is, amelyek tisztában vannak azzal, milyen fontos a biztonság. A statisztikában az a legaggasztóbb, hogy a magyar válaszadók 16 százaléka vallotta be: a közelmúltban akadt kézzelfogható üzleti veszteséget okozó védelmi problémája. Közel tíz százalékuk anyagi veszteségről is beszámolt.
A felmérésben kilenc európai ország 874 válaszadójának válaszait elemezte a Symantec. Az eredmény: bár sokan odafigyeltek a „mindennapos” veszélyekre, így a vírusokra (93 százalék), a levélszemétre (91 százalék) és a trójaiakra (82 százalék), jelentős számú válaszadó nem védekezett kellő mértékben az újabb veszélyforrások okozta védelmi problémák, például a bothálózatok ellen. A megkérdezett magyar válaszadók mintegy fele (pontosan 48 százalék) pedig azt sem tudta, mi az a bothálózat. Az újabb keletü veszélyforrásokat, például a minnowingot – a kishalak „lehalászását” és a whalinget – a bálnavadászatot, ahol a cég vezetését akarják „szigonyvégre” kapni, sok kisvállalkozásnál még nem is ismerik. A magyar válaszadók 80 százaléka nem tudja, mi az a „minnowing”, 73 százalék pedig nem tud semmit a „bálnavadászatról”.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a védelmi szakma ismeretterjesztő munkája és az oktatások ellenére az európai kisvállalatok alkalmazottai még mindig nem vették tudomásul, hogy az informatikai környezet biztonságáért mindenki felelős. A magyarok itt eltérnek a 28 százalékot mutató európai átlagtól: sokkal nagyobb arányban gondolják (51%), hogy a biztonság megteremtése nem csak a menedzsment, hanem mindenki felelőssége. Az európaiak negyven százaléka az informatikai vezetőre hárítja a felelősséget, míg a magyaroknak csak 16 százaléka. A megkérdezettek mintegy harmada (32 százalék az európai átlag, 33 a magyar) szerint az ügyvezető igazgató a felelős. Ennek hátterében persze az is meghúzódik, hogy a magyar kisvállalatok 11 százalékánál létezik csupán IT menedzseri poszt, ami szignifikáns különbség a 33 százalékos európai átlaghoz képest.
Arra a kérdésre, hogy a cég hogyan jutott informatikavédelmi megoldásokhoz, csak a magyarok 24 százaléka válaszolta azt, hogy informatikai szakértő cég segítségével. 53 százalék viszont egy áruházlánchoz tartozó üzletben, a polcról vásárolta. Ez riasztó arány, hiszen az áruházláncok nem kifejezetten a vállalati megoldásokra specializálódtak. Még meglepőbb volt, hogy kilenc százalék valamelyik magazin ingyenes mellékleteként kapott lemezre bízta vállalkozása védelmét.
[%IMAGE=7295%] „A Symantec természetesen örül annak, hogy a kisvállalkozások tudatában vannak a számítástechnika korszakának veszélyeinek. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a vállalkozások nagy része nem gondol a megelőzésre. Ritkán telepítik a változó veszélykörnyezettel szembeszállásra képes megfelelő infrastruktúrát”[%ITALIC%] – hangsúlyozta Gombás László, a Symantec vezető rendszermérnöke. [%ITALIC%]„A vírusirtó megoldások és a tüzfalak, bár alapvető fontosságúak, önmagukban nem elegendőek a vállalkozás megfelelő védelméhez. Márpedig a minden részletre kiterjedő védelem nélkül a kisvállalkozások komoly veszélybe kerülhetnek.
[%ITALIC%]
„A kisvállalkozásoknak fel kell ismerniük, hogy a vevőikről és partnereikről tárolt információ ugyanolyan értékes, mint bármely más vagyonuk. Ennek bármilyen sérülése súlyos következményekkel járhat, a jövőbeni nyereségességüket kockáztathatja”[%ITALIC%] – tette hozzá Teasdale Harold magyarországi területi igazgató.
A rendszerek leállása és az információvesztés a vállalkozások márkáira, az ügyfelek hüségére és végső soron a bevételekre leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Ezért fontos, hogy a kisvállalkozások olyan egyszerü és gazdaságos informatikai védelmet alakítsanak ki, amely a cég biztonsága elleni legcélratörőbb kísérletnek is képes ellenállni”- folytatta Teasdale Harold.
[%IMAGE=7296%] A vizsgált magyar cégek 16 százalékát érte olyan támadás vagy rendszerösszeomlás az elmúlt évben, amely információvesztést és üzleti veszteséget okozott. A támadásokat főként vírusok, férgek és trójaiak okozták. Emellett az alkalmazottak hibájából bekövetkezett rendszerösszeomlások vagy információvesztések száma miatt is nyugtalanság töltheti el az európai vállalkozások tulajdonosait.
[%ITALIC%]
„A felkészületlenségre jó példa lehet, mit válaszoltak a cégek informatikai védelem frissítésével kapcsolatos kérdésre” – folytatta Gombás László. [%ITALIC%]„Csak 39 százalékuk teszi ezt naponta, 15 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig havonta frissít. A legnagyobb baj az, hogy két százalékuk csak évente frissíti védelmét, 20 százalékuk pedig akkor, »amikor a frissítés elérhető«. Igen nyugtalanító, hogy két százalékuk csak akkor teszi ezt, amikor már támadják!”
A korszerü informatikai rendszerek és infrastruktúra veszélyeiről szóló kérdésre válaszolva kiderül: az informatikai vezetők nagy részének (62 százalék) a vezeték nélküli hálózatok okozzák a legtöbb álmatlan éjszakát. Ezt a mobiltelefonok miatti gondok követik 44 százalékkal.
