A zöld technológiát képviselő, alig 180 gramm tömegü eszköz egymás után ötször is képes egy teljesen lemerült mobiltelefon akkut 10-15 perc alatt teljesen feltölteni egyetlen adag üzemanyaggal. Ha más nem, már emiatt is megérte a fejlesztés, hisz a hagyományos töltőkkel többnyire egy vagy több óra is kell, mire a lemerült akku visszanyeri korábbi töltöttségét. Sőt, az új orosz technológiával akár egy harmincperces folyamatos beszélgetést is le lehet folytatni, szemben a mai legjobb akkumulátorok által biztosított 3 órás beszédidővel.
 
Az eszköz egy nanopórusos membránt alkalmaz, amelynek a felületén az eszközben tárolt üzemanyagból fejlődő hidrogén kémiai reakcióba lép a levegő oxigénjével, és e kémiai reakció mellékterméke a keletkező víz mellett az elektromos áram. A membrán négyzetcentiméterenként 10 milliárd néhány nanométer átmérőjü pórust tartalmaz.
 
Feltehetően nem kell külön magyarázni, mit jelent ez a jövőre nézve. A készüléket minimális mennyiségü üzemanyaggal kell ellátni, s így kiváló eszköz lehet a hosszabb - több órás, vagy akár több napos - utakon a mobileszközök folyamatos, illetve rendszeres fel-, illetve utántöltésére.
 
A hidrogént már korábban is a 21. század üzemanyagának kiáltották ki, de mindaddig, amíg nem oldották meg az áramtermelő cellák kellő kicsinyítését, inkább csak érdekes volt, mint hasznos. A többrétegü struktúrát alkalmazó eszköz annyi energiát képes fejleszteni, ami már egy 100-150 g-os eszközt is képessé tesz egy laptop folyamatos ellátására. Végső soron tehát egy mini-erőmüvet viszünk magunkkal.
 
A hírek szerint hamarosan elkészül Dubnában az az üzem, ahol megkezdik az ilyen eszközök sorozatgyártását, sőt a mérnökök már egy amerikai céggel is együttmüködési szerződést kötöttek. A fejlesztést az orosz állam finanszírozta. A kidolgozásban sok fiatal (30 alatti) kutató is részt vett, a siker többek között nekik is köszönhető.
 
A projektet olyan nemzetközi partnerség keretében dolgozták, amelyben olyan neves nemzetközi tudományos és kutató központok vesznek részt, mint a Lawrence Livermore National Laboratory (USA), a Fraunhofer Intézet (Germany) és a brit SMK Corporation.
  [%A=http://www.russia-ic.com/education_science/science/breakthrough/802/%]Link: http://www.russia-ic.com/education_science/science/breakthrough/802/[%A%]