Magyarországon immár 1997 óta lehet rendelezni a személyi jövedelemadó bevallásakor, hogy az állam a befizetett összeg 1%-át mire fordítsa, pontosabban: melyik civil, non-profit szervezet számlájára utalja át.
 
Az 1%-okért évek óta óriási harc folyik, hiszen a teljes keret ebben az évben eléri a 26 milliárd forintot, ám az elmúlt év statisztikája alapján csak minden második adózó nyilatkozik érdemben adója 1%-áról.
 
A civil szervezetek leggyakrabban társadalmi célú hirdetésekben kérik az adózók felajánlását – ám ezt csak a kevesek engedhetik meg maguknak, hiszen a médiumok TCR tarifái a listaár 10-30%-ára rúgnak. Ezért rendkívül fontos, hogy a szervezetek minél olcsóbban érjék el a célcsoportjukat.
 
Új eszköz – de vajon törvényes?
 
Akinek nem futja hirdetésekre, az honlapja, vagy egyéb megjelenési felületén kérheti adónk 1%-át, ám élelmes civilek újabban spamekkel bombázzák a lakosságot, amelyben négy, „közkedvelt” területen (gyermek-, környezet-, állat- és egészségvédelmi) müködő civil szervezeteket ajánlanak az adóbevallásukat kitöltők figyelmébe. A csatolt honlapcímen egy olyan portál található, amelyen mind a négy szervezet tevékenységét bemutatja, illetve azonnal rendelkező nyilatkozat is letölthető, ezzel is megkönnyítve az adóforintok eljutását a címzettekhez. „Az új eszköz, amellyel felajánlásra buzdítanak olcsó és hatékony, viszont nem törvényes.” – mondja Bódis Ákos, a spamszürőket készítő Sunbelt Software hazai képviseletének ügyvezetője. Magyarországon ugyanis az Európai Uniós szabályozás él, vagyis ismeretlentől csak akkor kaphatunk levelet, ha erre előzetesen engedélyt kért, és mi azt írásban megadtuk. „Problémás a levélvégi mondat is: /e-mail címét webes ismerősétől kaptuk/: a webes ismerős alatt legfeljebb a közösségi portálok tagjait érthetnénk, ettől függetlenül bárki is adta meg címünket a kiküldőjének, az még nem jogosítja fel arra, hogy levelet küldjön nekünk.” – teszi hozzá a szakember.
 
A kiküldők valószínüleg abban bíznak, hogy a nemes ügyre való tekintettel senki sem veszi majd zavarásnak és nem tesz feljelentést, ami egyébként minden kéretlen levél beérkeztekor jogában áll.
 
Kialakulóban a magyar spammelési szokások
A Sunbelt Software szakembere szerint viszont más oka is lehet az 1%-os adót kérő levél kiküldésének. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján fejlődőben van a magyar spammelési „kultúra”. Egyre több az úgynevezett tapogatózó spam, amely ártatlan, vagyis nem kereskedelmi célú levélként teszteli azt, hogy hány felhasználó kattint rá a kiküldött linkre – ilyen lehet a szóban forgó e-mail is. A spammelők ilyenkor a legtöbb felhasználó által alkalamzott spamszürő müködését és hatékonyságát mérik le, majd a begyüjtött tapasztalatok és kattintási statisztikák alaján ajánlatot tesznek megrendelőiknek, és készítik el „igazi”, már fizetett hirdetéseket tartalmazó kéretlen levelüket
 
Mivel a legtöbb otthoni internetező valamilyen fajta ingyenes, tanítható spamszürőt használ, amelynek először meg kellett mutatni, hogy melyik levél és melyik nem, ezért megfigyelhetjük, hogy a fizetett hirdetést tartalmazó levélben már vicces töltelékszöveget is alkalmaznak, ami minden bizonnyal az email szavait statisztikai módszer alapján elemző kéretlen-levél szürők megkerülésére szolgál. A vicces megjegyzés persze abban is segíthet, hogy az olvasónak valami szórakoztatót is nyújtson a spam, így inkább körlevélhez, mint kéretlen reklámhoz hasonlítsák. Mindenesetre, ha nem tanítható levélszürővel, hanem a másik nagy csoportba tartozó, a világméretü közösségi adatbázison alapuló technológiát is alkalmazó spamszürővel szürünk, akkor biztosan elkerülhetjük a hasonló leveleket: ha egyszer egy felhasználó spamként jelöli meg az adott levelet, akkor azt más már nem kapja meg jó levélként.