Számlabélyeg nélkül is megoldás az elektronikus számlázás használata, ahol egyértelmüen megállapítható a számla kibocsátójának személyazonossága, illetve bármikor ellenőrizhető a tartalom eredetisége. A sok tízmilliárd forint kárt okozó fiktív kifizetések ellen a be- és kifizetések párosítása a megoldás, melyet a csak törvényi szabályozáson múló, értékhatárhoz kötött tételes és számonkérhető elektronikus adóbevallással egyszerüen meg lehetne valósítani

Nemrégiben több olyan cikk látott napvilágot a magyar médiában, amelyben külföldi elemzők azt nyilatkozzák, hogy az Európai Unió évente több tízmilliárd eurós bevétel kiesését főképp a szervezett áfacsalások okozzák. Független magyar szakértők a „számlabélyeg” bevezetésében látják a megoldást, de a NetLock Kft., Magyarország vezető hitelesítés-szolgáltatója és PKI rendszerintegrátora szerint a „számlabélyeg” nem nyújt hatékony védelmet a visszaélések ellen. A vállalat vezetői úgy gondolják, hogy előrelépést kizárólag az elektronikus számlázás jelenthet, ahol az elektronikus aláírás és időbélyegző alkalmazása szavatolja a számlabizonylatok hitelességét, kibocsátásuk időpontját és kibocsátójuk azonosíthatóságát, valamint a számla eredeti tartalmának megőrzését.

A „Számlabélyeg” az eddig kiszivárogtatott információk alapján egy tízkarakteres, betü-szám kombinációval ellátott öntapadós, hologramos, szigorú számadású bélyeg lenne, amelyet az APEH-től rendelhetnének meg a számlaadók. Segítségével – az ötlet gazdái szerint – kétséget kizáróan azonosítani lehetne a kibocsátót, mivel minden kiállított számlára fel kellene ragasztani. Rózsahegyi Zsolt, a NetLock Kft. ügyvezető igazgatója viszont úgy gondolja, hogy a bevezetni kívánt ötlet nem felel meg a kitüzött céloknak. Alapvető problémája az, hogy a „Számlabélyeg” alkalmazásával csak a számla hordozóját, azaz a papírt védenénk, nem pedig annak lényegét, vagyis a tartalmát. Mivel éppen azoknak a feltételeknek nem tesz eleget, amelyre hivatott, bevezetése gyakorlatilag szükségtelenül terhelné az adófizetők pénztárcáját.

„Ha a „Számlabélyeg” ötlete megvalósulna, akkor az nemcsak a számlázással kapcsolatos adminisztrációt és annak vonatkozó költségeit növelné, hanem újabb bürokratikus akadályt jelentene az elektronikus ügyintézés, minél több területen történő alkalmazásában” – nyilatkozta Rózsahegyi Zsolt, a NetLock Kft. ügyvezető igazgatója. „A hologrammal ellátott papírbélyeg nem nyújt hatékony védelmet a hamisítók és a csalók ellen. Bevezetése óriási pénzeket emésztene fel és gátolná az elektronikus számlázás elterjedését is, amely olcsó és biztonságos megoldást jelent a különböző visszaélések, adócsalások visszaszorítására, mivel itt valósul meg egyidejüleg az információ hitelessége, a számlák tartalmának sértetlensége, és a számla kibocsátója is bármikor azonosítható” – tette hozzá Rózsahegyi.

Az adóalanyi kör által már az Európai Uniós csatlakozásunk napjától alkalmazható elektronikus számlázás nagy segítséget nyújt az elektronikus ügyvitelt alkalmazók munkájához. Ha számláikat elektronikus úton bocsátják ki ügyfeleiknek, egyrészt időt, másrészt pénzt takarítanak meg. A több példányban kinyomtatott számlák papírköltsége, majd az ezt követő postaköltség kiküszöbölhető, és nem kell hosszú időt tölteni a számlázással. Az elektronikusan előállított számla egy gombnyomással eljuttatható az ügyfél részére, ezáltal hatékonyabbá válik a munkavégzés. Az adóhatóság pedig könnyebben ellenőrizheti a számlák tartalmát, és kibocsátójának személyazonosságát, így hatékonyan tud fellépni a visszaélésekkel szemben.

Az elektronikus számlázás törvényi háttere

Az elektronikus számla az áfa törvény 43. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feltételek szerint akkor alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha az adóalany az elektronikus számla eredetének hitelességét, tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét, értelmezhetőségét (olvashatóságát), a jogosultak általi hozzáférhetőségét, valamint a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét a kibocsátáskor és a számla megőrzése külön jogszabály által előírt időtartam alatt is biztosítja.

„Az elektronikus számlázásról szóló PM rendelet szerint elektronikus számla legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában, vagy elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus adat formájában bocsátható ki” – mondta Nagy Zsolt, a NetLock Kft. PKI tanácsadója. „A fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus számlák ellenőrzésekor ugyanis az adóhatóság egyértelmüen megállapíthatja a kibocsátó személyazonosságát, illetve ellenőrizni tudja a számla tartalmának sértetlenségét. Az elektronikusan előállított számlához időbélyegző is kapcsolódik, így a számla meghatározott tartalommal meghatározott időpontban való létezése is kétséget kizáróan megállapítható” – tette hozzá Nagy Zsolt.

„Véleményünk szerint nemcsak a számlázásnak, hanem természetesen az adóbevallásnak is ugyanolyan szigorú felelősségvállalás mellett kell történnie, hiszen az áfacsalásokkal és más visszaélésekkel szemben történő küzdelemben a legfontosabb fegyver a számonkérhetőség, amelyet egyetlen technológiai eszköz képes biztosítani, mégpedig az elektronikus aláírás” – mondta Rózsahegyi Zsolt. „A számlázás és az adóbevallás folyamata során elengedhetetlen feltétel a kibocsátott számla, illetve benyújtott adóbevallás tartalmának megváltoztathatatlansága, és az adóalany pontos azonosítása, mind az ellenőrzés, mind pedig a későbbi visszakereshetőség – esetleges felelősségre vonhatóság – szempontjából. Sajnos a jelenleg használt PIN kódos megoldás e feltételeknek megfelelni egyáltalán nem képes” – tette hozzá Rózsahegyi.

Az elektronikus bevallás informatikai környezete a nagy forgalmat bonyolító szervezeteknél már régen rendelkezésre áll, hiszen az ÁFA bevallásaikat jelenleg is elektronikusan teszik meg. Az adóbevallások számonkérhetőségét egyedül biztosítani képes hiteles elektronikus aláírás és időbélyegzés alkalmazása sem jelent újdonságot a gazdálkodóknál, hiszen a magánnyugdíjpénztárakhoz így vallanak be az adóalanyok.

A fiktív kifizetések ellen pedig rendkívül egyszerü a védekezés, ez a be- és kifizetések párosítása. A be- és kifizetéseket értékhatárhoz kötött tételes és számonkérhető adóbevallással pontosan lehet követni. A követés és párosítás elektronikus úton egyszerüen megvalósítható. Miután a nagy forgalmú szervezetek az ÁFA bevallásaikat jelenleg is elektronikusan teszik meg, az adóbevallások számonkérhetőségének megkövetelésén, valamint a befizetési tételek követésén keresztül a sok tízmilliárd kárt okozó probléma megoldása kizárólag törvényi szabályozás kérdése.