A két kísérleti eszköz első darabja egy Szojuz rakétával indult neki az ûrnek 6 óra 19 perckor a bajkonuri Kozmodrom hatos kilövőállásáról.
 
A GIOVE (Galieleo In-Orbit Validation Element) első tagjaként a tegnap fellőtt mûhold egy 30 tagból álló rendszer első darabja. A több mint 4 milliárd eurós Galileot szerencsénkre civilek fogják üzemeltetni civilek számára, ami szöges ellentétben áll az amerikai és az orosz flotta mûködési elveivel, melyek a hadsereg irányítása alatt állnak és így használhatóságuk és pontosságuk sokszor hagy kívánnivalót maga után. Ezért a állandó jelleggel elérhető lesz mindenki számára a katonaság beleszólása nélkül. Ezenfelül a rendszer a tervezők szerint több, mint ötször pontosabb lesz mint a jelenleg meglehetősen pontatlan GPS. A GIOVE-A mûholdat a brit Surrey Space Technology Ltd. Építette és ahogy azt a bevezetőben is említettük, feladata az elkövetkező két évben a Galileo rendszer központi elemeinek tekinthető navigációs jelek és atomórák tesztelése, valamint biztosítani a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség által kiosztott frekvenciákat, elkerülendő az esetleges interferenciát az amerikai és orosz rendszerekkel. A mûhold beüzemelésével megkezdődhetnek a vevőrendszerek próbaüzeme.
 
A navigációs rendszer 30 mûködő mûholdja három keringési síkon egyenlően lesz elosztva, amelyek közül 27 kell a teljes lefedettséghez és mûködéshez, 3 pedig tartalékként funkcionál. A mûholdak 23 ezer kilométer magasságban az egyenlítõ síkjával meglehetõsen nagy szöget bezáró pályán keringenek, hogy Európa északi részén is magas szintû szolgáltatást biztosítson a rendszer. A rendszert földi kiszolgáló bázisállomások hálózata teszi teljessé, így kívánják biztosítani az egész bolygót lefedettségét. Jövőre indul a GIOVE-B, mely az idén fellőtt mûholdhoz hasonló előkészítő szerepet tölt majd be. Amennyiben minden a tervek szerint halad 2008-ig fellövik a rendszer mûholdjainak jelentős részét és az évtized vége előtt teljes kiépítésben mûködésbe léphet az új navigációs rendszer.